Pered község - obec Tešedíkovo

videoarchívum 
index falunkról önkormányzat szervezetek intézmények dokumentumok fórum fotóalbum Peredi Újság naptár
Üdvözöljük Pereden!
Pered község, a délszlovákiai Mátyusföldön helyezkedik el. Falunknak 3700 lakosa van, ebből 82%-a magyar nemzetiségű és 18%-a szlovák. Falunk, Sellye járás fejlettebb falvai közé sorolható. tovább>>
kontakt: OÚ Tešedíkovo
Žiharecká 860
Tešedíkovo, 925 82
Tel: 031 7795412
tesedikovo@tesedikovo.sk
48° 6' 27.86"N
17° 50' 47.41"E
admin:
linkek:
edatbázis
Telektó polgári társulás:
telekto.tesedikovo.info
testvérvárosunk:
www.tab.hu
hírek: (274) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 
10-éves lenne a Csülleng Néptáncegyüttes
2007-04-16 13:26:55
kultúra
A Csülleng Néptáncegyüttes 1997 áprilisában alakult, akkor még név nélkül. Alapítótagok: Balogh Andrea, Ballyák Andrea, Bombic Melinda, Jurás Karina, Kovács Ildikó, Kovács Zoltán, Mészáros András, Mórocz Gyula, Nyilas Ingrid, Rucz Anikó, Somogyi Petra, Takács Jolán, Tornyai Bianka, Vankó Denis, Vankó Emese, Varga Denisa. Első fellépésünkre 1997. június 21-én került sor az első falunapon. A műsor, illetve a falunapi ünnepségek előtt egy feldíszített lovaskocsival végigjártuk a falut, és a délutáni műsorra hívogattuk a lakosságot, akik közül néhányan borral és pogácsával kínáltak meg minket. A délutáni műsorra egy szatmári összeállítást készítettünk Mórocz Gyula vezetésével, állandó kísérő zenekarunk, a Bendő közreműködésével. Így utólag nézve műsorunkat, talán volt benne némi kifogásolnivaló, de a lelkesedés mindent fölülmúlt, és számunkra ez sokkal többet jelentett, mint a szakértelem. A műsor után a kultúrház előtti téren táncházat tartottunk, ahol a falubeliek is megtanulhattak 1-2 tánclépést. A fellépőruhánkat a galántai gimnázium adományozta nekünk – azokat, amiket ők már nem használtak, de mi ennek is nagyon örültünk. A hiányzó ruhadarabokat saját költségen varrattuk meg, a cipőket, csizmákat pedig idős emberektől kértük, illetve padlásokon, pincékben találtuk. Sokan közülük elmondták, mennyire örülnek annak, hogy táncolunk és fejkendőket, vállkendőket ajándékoztak nekünk. A továbbiakban a tánccsoport – néhány taggal kibővülve – irodalmi színpaddá alakult egy időre. 1998. március 15-ére egy táncos, verses, zenés műsort állítottunk össze, amellyel vendégszerepeltünk Galántán, Deákin, majd 1999-ben Tabon, mindenhol nagy sikerrel. Hasonló műsort állítottunk össze 1998-ban a 2. falunapra, amely a deportálás és a kitelepítés emlékére került megrendezésre. Ekkorra a társaság annyi taggal bővült, hogy a műsorra való toborzáshoz nem volt elég egy lovaskocsi, csak kettőre fértünk fel. A BENDŐ a muzsikát húzta, a lovak a kocsikat, és mindenki nagyon jól érezte magát. Időközben újabb táncokat tanultunk: gömöri karikázót, gömöri tréfás verbunkot, dunántúli ugróst, szatmári verbunkot. Ezután már csak a néptáncra koncentráltunk, irodalmi műsorokat nem készítettünk. A tagok állandóan cserélődtek, de a lelkesedés maradt. A CSEMADOK helyi szervezete „a szárnyai alá vett” minket. Föllépéseinkre a környékbeli tánccsoportoktól kértünk kölcsön fellépőruhákat, -cipőket, illetve saját költségünkre varrattunk néhány ruhadarabot. ...a cikk folytatódik>>>
Tornyai Bianka 2 hozzászólás a cikkhez
 
A múltat végképp eltörölni?
2007-04-16 13:22:51
kultúra
Néha elcsodálkozom azon, hogy lehetnek ennyire közönyösek az emberek. Most, hogy újra megnyílt a „zárda” – mint Kulturális, Közösségi és Tájékoztató Központ – sokszor ellátogatnak ide perediek, hogy megnézzék, milyen lett a felújított épület. Többnyire idősebbek jönnek ide, voltak itt néhányan, akik emlékeznek arra, hogy nézett ki az épület, amikor még tényleg zárda volt. Meséltek kápolnáról, oltárról, szentképekről, szobrokról, feszületről, rézharangról és egy keresztről, amely az épület tetején volt. Úgy mondták, a kápolnát akkor verték szét, amikor óvoda működött itt. A történet szerint alig akadt ember, aki le merte volna rombolni, mert bárki hozzáfogott, mindenkivel történt valamilyen baleset. Így történt, hogy a tetőn álló kereszt átvészelte a szocializmus zűrös korszakát – ahhoz ugyanis senki nem mert hozzányúlni – és egészen a 2005-ös felújításig (amikor a tetőcserepet kicserélték) a helyén maradt. Mostanra eltűnt. Amikor az óvoda átköltözött a mostani helyére (1982), az óvónők elmondása szerint még a harang is a helyén volt, a főbejárattól jobbra. Az is eltűnt. Eltűntek továbbá a szobrok és a képek, csak az az oltár maradt meg, amely (szerencsére) átkerült a templomba. Sajnos nemcsak a zárdából tűntek/tűnnek el pótolhatatlan értékek, hanem pl. a lerombolt plébániából is – ami mellesleg (a templom után) a 2. legrégebbi épület volt Pereden, talán megérdemelne egy emléktáblát. Onnan az ágyúgolyók tűntek el – és most már a temlomban lévőt sem látni, mivel bevakolták J – és ez egy cseppet sem zavar senkit (legalább is azokat, akik tudnának tenni valamit ez ügyben). Mit nekünk 160-éves ágyúgolyók, 100-éves emléktárgyak, ócska kacatok, amiket őseink féltve őrizgettek évtizedeken keresztül! Az 1849-es peredi csata emléművén is volt egy címer, ami szintén nincs a helyén. A templom felújítása során a kolerajárvány áldozatainak emléktáblája és a hívek által hálából elhelyezett néhány tábla is erre a sorsra jutott: eltűnt. Szomorú, hogy ennyire semmibe vesszük azt, ami őseinknek fontos volt, hogy nem vagyunk büszkék arra, amire ők büszkék voltak, hogy nem vigyázunk emlékeinkre. Tudomásom szerint nem veszett még el minden teljesen, majdnem mindent vissza lehetne állítani eredeti állapotába, csak mozgósítani kellene a megfelelő embereket. Ha bárki tud valamit a fent leírt tárgyak hollétéről, kérem szóljon. Ez nem egyéni érdek, hanem a peredieké. Ha egy idegen jön a faluba, lassan semmi érdekeset nem tudunk mutatni neki. Legfeljebb elmesélhetjük, mi minden VOLT régen Pereden. Feltéve, ha emlékezni fog még valaki rá.
Tornyai Bianka 0 hozzászólás a cikkhez
 
A ficánkoló óvoda
2007-04-10 20:54:10
más
Egyre szépül és gyarapodik a peredi magyar óvoda. A gyereklétszám a demográfiai esés ellenére is növekszik. Az új koncepcióban, - amely a „ keresztségben“ a ficánkoló óvoda nevet kapta- mindent megtesznek azért, hogy a gyermekek egyre többet mozogjanak. Idén az 51. évébe lépő óvodán mit sem érezni ebből a korból. Fiatalos, pezsgő munka folyik benne, hűen céljaihoz. Az óvoda igazgatónője Berky Angelika. Néhány évvel ezelőtt a megszűnés veszélye fenyegette az óvodát, mi változott azóta? Ez nem teljesen igaz, hogy a megszűnés fenyegette. Amikor bezárták a zárda épületében működő óvodát, és összevonták a szlovák óvodával, szlovák igazgatósággal, ekkor volt egy csökkenő gyerekszám, de hogy ennek pontosan mi volt az oka, nehéz megmondani. Talán az emberek értékrendje változott meg. De hála az Istennek, 2000 óta újra független és fejlődő óvodánk van. Mióta áll az óvoda élén? Az önállósodás után négy évig Szarka Piroska vezette. Én három éve pályázaton szereztem meg ezt az állást. A ficánkoló óvoda mit is jelent? Minden óvodának adva van egy kötelező alapprogram, de mi ezen felül szerettünk volna valamit kialakítani, és ez nálunk a mozgáskultúra fejlesztésére irányul. Ezt azért választottuk, mert a gyerekek egyre kevesebbet mozognak, és ez a későbbiekben kihathat a tanulásra is, hiszen egyre több, ezzel a problémával küzdő gyerek jelenik meg az iskolákban. Mi itt az óvodában még nem beszélhetünk tanulás- és viselkedészavarról, de mindent meg kell tennünk, hogy ezt megakadályozzuk. Az udvaron új játékaink vannak, és az épület belső termeit úgy alakítottuk ki, hogy a gyerek minnél jobban ki tudja elégíteni a mozgásigényét. Erre szolgál az ugrálólabda, a szárazmedence a labdával, a trampolin vagy a bordásfal. Ezek az eszközök nem szokványosak az óvodákban. Minden azt a célt szolgálja, hogy a gyerekek bármikor tudjanak mozogni, és ennek megvannak az eredményei, mert így sokkal nyugodtabbak. Gondolom, hogy a nyertes pályázatban szerepelt ez a koncepció, de amikor a megvalósításra került a sor, az önkormányzat nem sokallta a költségeket? Fokozatosan alakítottuk ki ezeket a feltételeket.Természetesen az önkormányzat a fenntartónk, de a mostani állapot nem csak az önkormányzat támogatásával jött létre. Besegített több támogató, a falu vállalkozói és sikerült pályázaton is pénzt szerezni. Leginkább a szülőknek szeretném megköszönni az anyagi és az erkölcsi segítséget. Közös összefogással és munkával sikerült kialakítani a mostani szép környezetet. Mindenki partner volt ebben a koncepcióban? Egyértelműen. Ez a munka, és ezt mindenhol elmondom, nem az én sikerem, hanem a MI sikerünk. Nagyon jó pedagógus kollektívában dolgozom és bizalmasabb lett a kapcsolatunk a szülőkkel is, mivel megpróbáltuk bevonni őket az óvoda életébe. A szülő bármikor bejöhet az óvodába, hogy lássa, milyen munka folyik. Ez csak kölcsönös bizalmi viszony lehet, hiszen a szülőnek nem könnyű rábízni a három éves gyermekét egy idegen emberre. A szülőkkel együtt alakítottuk ki az új udvarunkat, és a rendezvények családközelibbek lettek. Ilyen volt a gyereknap, amikor a szülők adtak elő mesét a gyerekeknek, vagy sportnapunk volt, amikor az apukák versenyeztek a csemetéikkel és az anyukák drukkoltak. Csodálatosan szép élmények ezek, hiszen nem csak a pedagógus és szülő viszonya mélyül el, hanem barátságok is születnek. Egy óvoda nem attól jó, hogy mozgásfejlesztő, hanem ha egy erős érzelmi biztonságot nyújt. Ha a gyermek biztonságban érzi magát, bármilyen képesség fejleszthető. Hány gyermek látogatja az óvodát és mennyien jelentkeztek a beíratáson? Most 46-an vagyunk. A beíratásról nem tudok konkrétan nyilatkozni, mert még nem kaptam vissza minden jelentkezési ívet. A Kolompos műsorára húsz meghívót küldtünk és mind el is jöttek. Mostanáig tízegynéhányan jelentkeztek, de erről nehéz beszélni, mert van, hogy szeptember 2-án jönnek a szülők ezzel a kéréssel. Biztos, hogy a következő évben is legalább 46 óvodásunk lesz, vagy még több. Milyen a viszony a szlovák ovival, az önkormányzattal és az iskolával? A szlovák óvodával korrekt a viszonyunk. Nyilvánvalóan az önkormányzattal a legjobb viszonyra törekszünk. Az iskolával jó a viszony, hiszen mi vagyunk az első lépcsőfok az iskolába.Volt egy téves felfogás, amit most már az emberek kezdenek felfogni, hogy nem az iskola az első. Nem a iskolai beíratkozáskor kell összegyűjteni az diákokat. Nekünk pedagógusoknak nagyon össze kell fognunk, hogy minnél több magyar óvodásunk, iskolásunk legyen. Ebben az évben csak két gyerek megy a szlovák óvodából magyar iskolába és ez szerintem nagyon kevés.Tudatosítani kell a szülőkben, hogy egy 3 éves kisgyereknek csak az anyanyelvi közeg adhat érzelmi biztonságot. Mint minden ember,ő is a természetes közegben érzi magát a legjobban. Úgy érzem, hogy ezek a dolgok most már jó irányba haladnak.
Kovács Zoltán 0 hozzászólás a cikkhez
 
A húsvéti ünnepkör népszokásai Pereden az 1940-80-as években
2007-04-02 16:26:32
kultúra
A húsvét, mint ismeretes, mindig a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő vasárnapra esik, amit megelőz a negyven napos nagyböjt. Ilyenkor tilos mindenféle vigalom, de lakodalom is. A két leggyakrabban készített böjti étel Pereden a kőjtís és a kukoricakáso volt. A kőjtíst a következőképpen készítették: rozsot és búzát csíráztattak néhány napig, amíg a csíra kb. 3-4 cm-re megnőtt. Ezután mozsárban kipréselték a levét, és kukoricalisztet adtak hozzá. Agyagedénybe tették, nádszálakat szúrtak bele, hogy a fölösleges gőz fel tudjon szabadulni, és kemencében pirosbarnára sütötték. Édes, émelygős ízű csemege volt. A kukoricakását tejben főtt kukoricadarából készítették, sóval ízesítették. Hogy még finomabb legyen, a tányérban forralt tejet öntöttek rá, vagy kacsazsírral, tepertővel szórták meg. A böjti ételek közé tartoztak a kifőtt, a kelt és sült tészták mindenféle változatban. A nagyböjt első felében még megengedett volt a hús fogyasztása, de csakis vasárnap, utána már nem. Az egész böjti időszakban kendermagolajjal főztek. Ezt az olajat otthon készítették, mégpedig: a kendermagot megpirították és vajköpülőhöz hasonló faedényben kipréselték. Hamvazószerdán a szentmisén a pap elégette az előző évben virágvasárnap megszentelt barkát, és a hamujával keresztet rajzolt minden ember homlokára. Ezzel emlékeztek meg a halálról, hiszen porból születtünk és azzá is leszünk. Ezen a napon szigorú böjtöt tartottak az emberek, általában ebédig nem is ettek semmit. Zabálócsütörtök volt a neve a hamvazószerdát követő csütörtöknek, mert ekkor még el lehetett fogyasztani a farsangból kimaradt ételeket. Feketevasárnap zabálócsütörtök után következett: a templomban gyászos misét tartott a pap, utána pedig közös gyónáson vehettek részt a hívők. Virágvasárnap a következő a sorban, amikor az emberek néhány szál barkával mentek a misére, hogy részesüljenek a barkaszentelésben. Egyesek szerint a szentelt barkát tilos volt bevinni a házba, csak a kamra ablakában lehetett elhelyezni. Ha valaki meghalt a családban, a ravatalához járuló rokonok ezt a szentelt barkát mártották a szenteltvízbe, hogy azzal vessenek rá keresztet. Ugyanígy keresztet vetettek a beteg családtagra is vele. A nagyhét ünnepélyesen és lázas készülődéssel telt. Ilyenkorra időzítették a tavaszi nagytakarítást. A templomban passiójátékokat adtak elő. A feltámadási szertartás a temetőben lévő kápolnában volt, onnan indult a feltámadási körmenet végig a Főszegen, majd a templomban ért véget. Elérkezett a várva várt húsvétvasárnap. Volt, aki olyan szigorú böjtöt tartott, hogy ekkorra már egészen legyengült és megbetegedett a húsvéti zsíros ételektől. Az ilyen legyengült emberre mondták, hogy: „Rágyütt a farkassötítje.”, vagyis a gyengeségtől, az éhségtől már rosszul látott. Az ünnepi ebéd ilyenkor baromfihúsból készült vagy káposztát főztek, frissen savanyított káposztából. Este a fiatalok mulatságba mentek, újból előkerült a farsangutollán eltemetett bőgő, megint szólhatott a zene. A lányok izgatottan várták az öntözőhétfőt. „A húsvéthétfői locsolás szokása az elmúlt ötven év alatt jelentősen átalakult: fél évszázaddal ezelőtt a falvakban még hideg, kútból merített vízzel öntötték le a lányokat…, s néha többször is átöltöztek, hogy a csuromvizes ruhától megszabaduljanak. Ezt a tréfás, de meglehetősen durva locsolást felváltotta a szagosvízzel való öntözés. A locsolók piros tojást, kalácsot, egy pohár italt kaptak a lány otthonában.” (Dömötör Tekla: Régi és mai magyar népszokások) Pereden megesett olyan is, hogy a lányokat kivitték a Vermek nevű tóhoz (amelynek helyén ma a szeméttelep van) és onnan merték rájuk a vizet. Ezek után az egyik lány meg is fürdött a tóban. Arra a kérdésemre, hogy miért öntözték a lányokat, a következő választ kaptam „Hogy ē në hërvadjanak.” Pereden a tojásfestésnek nincsenek hagyományai. Amikor már áttértek a szagosvízzel való locsolásra, divatba jött a húsvéti vers mondása is. A leggyakoribb húsvéti vers így szólt: „Zöld erdőbe’ jártom, Kík ibolyát láttom, El akart hërvannyi, Meg-ë szabad öntöznyi.” Nem ismeretes a faluban a fehérvasárnaphoz kapcsolódó egyetlen népszokás sem.
Tornyai Bianka gyűjtései alapján 0 hozzászólás a cikkhez
 
Bréjkinnyúz
2007-03-28 20:56:12
kultúra
Az idei, a 770. évfordulóra rendezett falunapon (június 16-án ) fellép majd Csepregi Éva és a Takáts Tamás Dirty Blues Band.
Kovács Zoltán 0 hozzászólás a cikkhez
 
Szili Katalinnal találkozott a Peredi Nőikar
2007-03-22 11:00:17
kultúra
A Peredi Nőikar 2007. március 18-án Galántán vendégszerepelt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a CSEMADOK galántai választmánya szervezésében az „öregtemető”-ben Sebestyén László, ’48-as országgyűlési képviselő sírjánál tartottak koszorúzást. Az ünnepség a Szózattal kezdődött, amelyet a Peredi Nőikar és a Kodály Zoltán Alapiskola gyermekkara előadásában hallhattak a jelenlévők, majd a Kodály Zoltán Alapiskola egyik diákja előadásában meghallgattuk Kulcsár Tibor: Gyökerek c. versét. Ezt követően Mézes Rudolf köszöntötte a vendégeket és az egybegyűlteket. Utána Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet, amelyben kifejtette, ott van a haza, ahol a családunk, a barátaink, a rokonaink vannak, ahol szabadok lehetünk. A koszorúzás alatt ismét a két kórus énekelt, amelyen részt vett – többek között – Bíró Ágnes, Bugár Béla, Berényi József, Duka-Zólyomi Árpád, Gál Gábor, Gyurovszky László képviselők, valamint több helyi és környékbeli önkormányzati képviselő és közéleti személyiség. A koszorúzási ünnepség a magyar himnusz eléneklésével ért véget. A megemlékező ünnepséghez kapcsolódott a „Kodály nyomában az első gyűjtőúton” c. kiállítás megnyitója, amelyre 15:00 órakor került sor a Városi Hivatal előcsarnokában. A megnyitót a galántai Kodály Zoltán Alapiskola gyermekkórusa kezdte, amely Kodály Zoltán: Nagyszalontai köszöntő és Zöld erdőben c. műveit adta elő. Utánuk Mézes Rudolf köszöntötte a vendégeket, majd Galánta polgármestere, Alexander Mézeš szólt néhány szót Galánta város érdekességeiről, érdemeiről és terveiről. Őket ismét Szili Katalin követte, aki átadta Kecskemét város üdvözletét és néhány tárgyi ajándékot a galántaiaknak. Beszédében Kodály Zoltán idézetét ajánlotta minden résztvevőnek: „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha azt minden nemzedék meg nem szerzi magának.” Az elnökasszony beszéde után Görföl Jenő, a CSEMADOK OV titkára elmondta, mi látható a kiállított képeken, hol és miért készültek a fotók. Kodály Zoltán saját bevallása szerint életének legszebb hét évét töltötte Galántán, ide kötik gyerekkori barátai, „mezítlábas pajtásai”, így ide vezetett első népdalgyűjtő útja is. Amikor 1905-ben – ahelyett, hogy ösztöndíjjal Párizsba ment volna tanulni – Galántán és a Csallóköz és a Mátyusföld falvaiban, Taksonyban, Vágkirályfán, Alsószeliben, Felsőszeliben, Deákin, Zsigárdon, Pereden, Farkasdon, Nádszegen, a gútai tanyavilágban és Dercsikán járt népdalt gyűjteni, a következő sorokat ítra: „Ma Nádszegen vagyok. Egész napig mentem úgy, hogy nem láttam falut, csak erdőket és réteket. Nem hittem, hogy ilyen gyönyörű a Csallóköz, ezüst víz, ezüstös fűz és nyárfák, ezüstös rétek… erős mélyzölddel aláfestve, hozzá az ég is ezüstszín volt. Azt hiszem, ez szebb, mint Páris.” A kiállításon az első gyűjtőút helyszíneit, a Kodály által lejegyzett népdalokat, a népdalgyűjtő munka folytatóit, a népzene, a néptánc, a kórusmuzsika népszerűsítőit láthatjuk, valamint a népi építészet remekeit (oromzatok, vakolatdíszek, faragott kapuk, díszes ablakok), amelyek sajnos ma már csak maradványokban láthatók. A megnyitó befejezéseként a Peredi Nőikar két Kodály-művet adott elő: Lengyel László, Esti dal. Mielőtt a résztvevők megtekintették volna a kiállított képeket, Szili Katalin kifejezte köszönetét nőikarunk színvonalas műsoráért és többünknek személyesen is gratulált.
Tornyai Bianka 0 hozzászólás a cikkhez
 
március 15.
2007-03-19 19:11:09
községi hivatal
A megemlékezés idén a már megszokott forgatókönyv szerint zajlott. A rendezvényen a tavalyi évhez hasonló számú ünneplő közönség vett részt. A vendégek között megjelent több parlamenti képviselő és Kiss Oszkár a Magyar Nagykövetség tanácsosa. Az esemény házigazdája, Jurás Lívia a Csemadok h.sz. elnöke köszöntötte a résztvevőket. Az ünnepi beszédet Bíró Ágnes parlamenti képviselő mondta. Sajnos a mondanivalójából csak a közvetlen közelében állók értettek valamit. Az ünnepi szavalatot előadó Darázs Enikőt sem lehetet hallani. A pocsék és rosszul beállított hangosítás miatt az ünnepi beszéd legtöbbször csak mondatfoszlányokból állt. Bosszantó, hogy az egyik legfontossabb részletkérdésre nem fordítanak nagyobb gondot. Ha már valakit felkértünk, hogy mondjon beszédet és ő erre tisztességesen felkészül, illetve a beszédében még valami üzenet is van, akkor jó volna, ha mi is ilyen szinten állnánk a dologhoz. Bíró Ágnes a beszédében feltette azt a kérdést, hogy méltó utódai vagyunk- e Petőfiéknek, kihasználjuk-e azokat a lehetőségeinket, ami a magyar közösség jogában áll. Az emlékmű talapzatára a megemlékezés koszorúit elhelyezték a környékbeli falvak képviselői, kulturális és politikai szervezetek, valamint egy kitelepített peredi unokája. A koszorúzás alatt közreműködött a Peredi Nőikar és a Kodály Zoltán Alapiskola énekkara Galántáról. Az ünnepi műsor a kultúrházban folytatódott, elég gyér közönség előtt. Itt Mézes Rudolf a Csemadok Területi Választmányának alelnöke tartott rövid megemlékező beszédet. Kifejtette:“Ne adjuk fel önmagunkat és méltó utódjai legyünk a hősöknek.“ A műsorban fellépett a Peredi Nőikar és a galántai gimnázium tanulói, illetve néptánccsoportja. Az idei műsor színvonalában magasabb volt, mint a múlt évi. A peredi koszorúzás regionális megemlékezés, mégis a kulturális program az utóbbi években- finoman szólva is – eléggé hullámzó teljesítményű. Igaz, hogy magára az ünnepnapra nehéz jó műsort lefoglalni, mert legtöbbször a saját településükön lépnek fel a szereplők, és Pereden, leszámítva az énekkart, ínséges idők járnak ami a kulturális csoportokat illeti. Talán érdemes volna azon elgondolkodni, hogy az ünnepi műsort leválasszuk a koszorúzásról, és hétvégén (már ha a koszorúzás nem esik hétvégére) nagyobb színvonalú produkciókkal megtartani, és így talán nagyobb közönség mellett is.
Kovács Zoltán 0 hozzászólás a cikkhez
 
A fogyó Hold páratlan látványa
2007-03-01 08:54:18
más
Egy nagyon szép és érdekes égi színjátéknak lehetünk tanúi 2007. március 3-án szombaton: teljes holdfogytkozást figyelhetünk meg. A Hold keresztülhalad Földünk árnyékán, amit szabad szemmel is megfigyelhetünk majd. Néhány óra leforgása alatt „eltűnik“, majd ismét előbukkan. Pontosabban nem tűnik el teljesen, csak sötét vörösre változik a szétszóródó napsugarak miatt. Holdfogyatkozáskor a Hold, a Föld és a Nap egy vonalba kerül úgy, hogy a Föld lesz középen (lásd ábra), és a mögé vetülő árnyék épp keresztezi a Hold pályáját. Ha csak részben érinti a Hold az árnyékot, akkor részleges holdfogyatkozásról beszélünk. Viszont, ha a Hold közelebb jár a Földhöz, akkor teljesen eltűnhet az árnyékban; ez a teljes holdfogytkozás. Az egész jelenség 21:16-kor (ekkor kerül a Hold félárnyékba) veszi kezdetét és hajnali 3:25-ig fog tartani (ekkor hagyja majd el a félárnyékot). A teljes árnyékon 22:30 és 02:11 között fog áthaladni és maga a teljes holdfogyatkozás 23:43 és 00:58 között fog bekövetkezni. Reméljük, hogy az időjárás is kedvezni fog, és páratlan élményben lesz majd részünk. Mindenkinek jó megfigyelést!
Bende Zsolt 0 hozzászólás a cikkhez
 
VI.Borkóstoló eredményei
2007-02-27 20:34:13
más
Az idei borkóstoló újra teltház mellett zajlott.A megmérettetésen 70 fehébor és 23 vörösbor vett részt. A rendezvényen megjelent Bíró Ágnes és Csáky Pál parlamenti képviselők. A fehérborok végeredménye: I. Szőcs Géza, Chardonnay, Negyed II. Kovács Sándor, Olaszrizling, Pered III. Mészáros István, Chardonnay, Negyed A vörösborok végeredménye: I. Kiss Gyula, Chardonnay, Negyed II. Tábori István, Keverék, Tab III. Demko Ján, Cab.savigon, Negyed A résztvevőkön kívül, idén először, szakmai zsűri is díjazta a borokat. Az első helyen végzett borokat vándordíjjal jutalmazták, amely Zilizi Zoltán alkotása. Fehérbor kategória: I. Mészáros István, Chardonnay, Negyed II. Kovács Sándor, Rajnai rizling, Pered III.Mozoli Sándor, Szürkebarát, Pered Vörösbor kategória: I. Demko Ján, Cab.savigon, Negyed II. Laczko István, Kékfrankos, Deáki III. Kiss Gyula, Szent.lőrinci, Negyed A Pered Polgári Társulás díját Mozoli Sándor kapta. A részletes eredmények mellékelve PDFben.
Kovács Zoltán 0 hozzászólás a cikkhez
 
A falu 2007-es költségvetéséről
2007-02-21 10:21:39
önkormányzat
A képviselő-testület a legutóbbi ülésén megvitatta az idei költségvetést és a tervezetet kisebb módosításokkal jóváhagyta. A költségvetés részletes számadatai megtekinthetőek a községházán a hirdetések között. A községi hivatalban bárki ellenvetést adhat be ellene, de ha ez nem történik meg, a testület a következő ülésén valószínűleg jóváhagyja és áprilistól életbe lép. Mielőtt a képviselők hozzáláttak volna a költségvetéshez, a Telektó PT kérvényéről tanácskoztak. A társulás 200 ezer koronás támogatást igényelt a tó rekultivációjára. Kovács Sándor támogatta a kérvényt, mert: „ idővel úgy is a falunak kéne ezt megcsinálnia.“ A polgármester javasolta, hogy a terveket először is szakembrekkel kellene megvitatni, ahol jelen lennének a községháza képviselői is. Mészáros Endre szerint ha ilyen nagy összegről van szó, érdemes volna pályáztatni a cégeket, ne mindjárt az első legyen kiválasztva, és itt szükséges, hogy a falu vezetéséből is valaki helyet kapjon. A képviselő testület egyhangúlag elfogadta a kérvényt, azzal a kiegészítéssel, hogy a pénz felhasználásánál megszabja a feltételeket. ...a cikk folytatódik>>>
Kovács Zoltán 0 hozzászólás a cikkhez
 
www.deltasound.sk
 
www.musicmax.sk
 
www.interkompakt.sk
 
www.vandadekor.sk
 
www.dt-digital.sk
 
obec Tešedíkovo - Pered falu, old.pered.info 1280*1024, ©TulokTeam, admin: