Pered község - obec Tešedíkovo

videoarchívum 
index falunkról önkormányzat szervezetek intézmények dokumentumok fórum fotóalbum Peredi Újság naptár
Üdvözöljük Pereden!
Pered község, a délszlovákiai Mátyusföldön helyezkedik el. Falunknak 3700 lakosa van, ebből 82%-a magyar nemzetiségű és 18%-a szlovák. Falunk, Sellye járás fejlettebb falvai közé sorolható. tovább>>
kontakt: OÚ Tešedíkovo
Žiharecká 860
Tešedíkovo, 925 82
Tel: 031 7795412
tesedikovo@tesedikovo.sk
48° 6' 27.86"N
17° 50' 47.41"E
admin:
linkek:
edatbázis
Telektó polgári társulás:
telekto.tesedikovo.info
testvérvárosunk:
www.tab.hu
hírek: (274) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 
Évvége
2007-06-24 19:56:13
más
A 2006 /2007 es tanév különböző tantárgyvesenyein szereplő tanulóink közül iskolánk méltó képviseletéért igazgatói dicséretet és könyvjutalmat adunk : Ábrahám Ádám III. osztályos tanulónak a Tompa Mihály Vers és Prózamondó Verseny iskolai fordulóján az I. kategóriában versmondásban elért 1. helyezéséért ,a járási fordulón megszerzett 3. helyezésért és a kerületi fordulón iskolánk képviseletéért. Csicsola Réka V. osztályos tanulónak az Anyanyelv hete versmondóverseny iskolai forduló ján az I. katagóriában elért 1. helyezésért ,a járási fordulón iskolánk képviseletéért. A Tompa Mihály Vers és Prózamondó Verseny iskolai fordulóján a II. kategóriában versmondásban elért 1. helyezésért a járási fordulón megszerzett 3. helyezésért és a kerületi fordulón iskolánk képviseletéért. Borsányi Natália VI. osztályos tanulónak az Anyanyelv hete anyanyelvi vetélkedőjén az I. kategóriában az iskolai fordulón elért 1. helyezésért ,a járási fordulón elért 3. helyezésért, a Tompa Mihály Vers és Prózamondó Verseny iskolai fordulóján versmondásban elért 2. helyért , a járási fordulón elért 2. helyezésért , a kerületi fordulón iskolánk képviseletéért. A "Dobré slovo" elnevezésű szlovák nyelvű szavalóversenyen az I. kategóriában az iskolai fordulón versmondásban elért 1. helyezésért, a járási versenyen megszerzett 3. helyezésért. A Matematikai olimpiászon a hatodikosok kategóriájában az iskolai versenyen élért 2. helyért és a járási fordulóban elért 3. helyezésért. Kubiček Szilvia VI. osztályos tanulónak a Matematikai olimpiászon a hatodikosok kategóriájában az iskolai versenyen elért 1. helyezéséért és a járási fordulón elért 3. helyezésért. A Tompa Mihály Vers és Prózamondó Verseny iskolai fordulóján a II. kategóriában prózamondásban elért 2. helyért és a járási fordulón iskolánk képviseletéért. Száz Judit VIII.A osztályos tanulónak a Tompa Mihály Vers és Prózamondó Verseny iskolai fordulóján a III. kategóriában prózamondásban elért 2. helyezésért a járási fordulón elért 3.helyezésért és a kerületi fordulón iskolánk képviseletéért. Kocsis Barbara IX. osztályos tanulónak a Kulcsár Tibor Emlékversenyen megszerzett 1.helyezéséért ,a Tompa Mihály Vers és Prózamondó Verseny iskolai fordulóján a III. kategóriában versmondásban elért 1. helyért, a járási versenyen elért 2. helyezésért és a kerületi fordulón iskolánk képviseletéért.A Szép magyar beszéd fogalmazási verseny járási fordulóján elért 6. helyezéséért. Szekeres Lúcia IX. osztályos tanulónak a Geográfiai olimpiász járási fordulóján megszerzett 1. helyezéséért és a kerületi fordulón iskolánk méltó képviseletéért, a Tudomány és technika elnevezésű fizikaversenyen megszerzett 1. helyezésért. Varga Mátyás IX. osztályos tanulónak a Matematikai olimpiász járási fordulóján elért 2. helyezéséért a kerületi fordulón megszerzett 5. helyért , a Katedra matematikai levelezős verseny országos döntőjén elért 6. helyért. A járási fizikai olimpiászon a kilencedikesek kategóriájában elért 1. helyért ,a kerületi fordulón elért 10. helyezésért. A Tudomány és technika elnevezésű fizikaversenyen megszerzett 3. helyért.
Jurás Lívia 0 hozzászólás a cikkhez
 
Futóverseny Flaska Sándor emlékére
2007-06-22 17:04:42
más
Június 15-én volt a Flaska Sándor emlékére rendezett futóverseny. Pered szülöttje volt, aki soha nem felejtette ezt el, de a kitelepítés után Tabon élt. Egész életében nagy futó volt. Sajnos nemrég elhalálozott. A peredi magyar iskola és a Rudnay Gyula Középiskola és Gimnázium közös, hagyományteremtő versenyt rendezett, ahol 68 versenyző vetélkedett, 7 iskola képviseletében, és 85 résztvevője volt a versenynek. Jelen volt ifj. Flaska Sándor,aki az édesapja hagyatékából 6 kupát ajánlott fel a rendezvényre, amelyeket személyesen adott át a győzteseknek. Melléklve az eredmények.
Kovács Zoltán, Jurás Lívia 0 hozzászólás a cikkhez
 
Falunap- este teltház, délután érdektelenség
2007-06-20 20:00:39
kultúra
A falunap a Pered 770 éves történelméről szóló kiállítás megnyitásával kezdődött, ahol megjelent több képviselő, kitelepített perediek és az itthon maradt rokonok. Borsányi Gyula polgármester köszöntötte a résztvevőket és átadta a szót Novák Veronikának, aki a kiállítást összeállította. Novák Veronika elmondta, hogy egy csokrot szerettek volna átnyújtani Pered történelméből, de az összeállított anyag csak töredéke a mai ismereteinknek. Pered első írásos emléke eredetiben nem maradt ránk, de érekességként érdemes megemlíteni, hogy az egyik peredi dűlőnév – Jelec – már az 1002-es összeírásban is szerepel. Az első eredeti emlékünk 1251-ből van. A továbbiakban elmondta, hogy az eredeti peredi lakosokhoz a török kiűzése után újabb telepesek érkeztek, mivel fontos hely volt, hiszen a török összeírásból tudjuk, hogy 6-szor több adót fizettek a perediek, mint a galántaiak, és az itteni jövedelmet is felhasználták a nagyszombati egyetemre. Az önkormányzatról elmondta, hogy a falu már az 1300-1400-as években saját bíróval rendelkezett és sok bíró neve megegyezik a mostani nevekkel. Pered rendelkezik az egyik legöregebb pecséttel 1661-ből, és csak kevés falu rendelkezik annyi fajta pecséttel, mint Pered. Ez a falu gazdagságát mutatja, hiszen ez is pénz kérdése volt. A mostani templom 1816-1820 között épült, de a rossz statikája miatt a 19. század második felében a szentélyt lebontották és újraépítették. Perednek volt öregebb temploma is, amit a Jezsuiták építettek a 18. században. A peredi leletek elég szegényesek, de találtak itt két pecsétgyűrűt. Az öregebb a 13-14. századból van, a másik a 17-18. századból. A legérdekesebb az 1962-es 5000 darabos ezüstérem-lelet. Ebből csak 42 darab van a Szlovák Nemzeti Múzeumban, ezért kérik a peredieket, ha valakinél található a leletből, adja át a nemsokára megnyíló falumúzeumnak. Az első nap a Kis-Duna rockszínpad fellépésével ért véget. A másnapi program a zászlófelvonással kezdődött. Egy elég abszurd szituáció keletkezett. A műsort a szlovák alapiskola diákjai biztosították, és ezért a gyér érdeklődők többsége szlovákul beszélt, tehát a kitelepítettek és a betelepítettek leszármazottai közösen emlékeztek. A csúcspont az volt, amikor az egyik diák a „ Nech sa páči!“ mondattal adta át a virágot az egyik kitelepítettnek. Nem hiszem, hogy ez a program teljesen végig volt gondolva. A polgármester a beszédében elmondta, hogy nem mindennapi eseményre jöttünk össze, hiszen az alkotó szellem ünnepe ez a mai nap, mindannak, amit elődeink létrehoztak és mi létrehozunk. Van miről megemlékezni, van mihez visszanyúlni. Őrzői vagyunk múltunk emlékeinek, amit elődeink létrehoztak. Kitért a kitelepítésre is és megjegyezte, hogy ma is bűnténynek tartjuk a meghurcolást. Elmondta, hogy az ünnepségre meghívott kitelepített peredieknek csak egy tizede vehette át a meghívót. Többségük már csehországi és magyarországi temetőben pihen, néhányan hazai földben. Ezen a napon értük is szóltak a peredi harangok. A polgármester a beszédje végén megköszönte a perediek munkáját, hogy hozzájárulnak a fejlődő Peredhez, és így hátrahagyunk új emlékeket a következő nemzedéknek. Berényi József parlamenti képviselő beszédében összefoglalta a kitelepítés történetét, és elmondta, hogy az európai parlamentben szavazás volt egy kitelepítési emlékhivatalról. Sajnos a javaslat megbukott, mert a magyar kéviselők hiányoztak, mert ekkor volt a Gyurcsány kabinetről szóló bizalmatlansági szavazás. Az ünnepi mise már jó félórás késéssel kezdődőtt. Csutora István plébános köszöntötte a vendégeket, és elmondta, hogy ma a szentírásból olvasunk, ahogy őseink is tették 770 évvel ezelőtt, és azóta is mindig így teszünk. Ez segített nekik és nekünk is a nehéz időkben. Prédikációjában elmondta, hogy olyan helyen jöttük össze, ahol összekapcsolódik a múlt, a jelen és a jövő. Kár, hogy csak negatív eseményekkel kapcsolatban vannak emlékeink, mint a perek, a kolera, a török és a csata. 77O év nagyon hosszú idő és biztos sok szép dolog is történt. De vajon ki fogja megírni a történelem és a mai kor szép emlékeit, hiszen biztos ilyenek is voltak. Őseink mindig talpraálltak és összetett kézzel kérték a Jóistent, hogy újrakezdjék az életet. A plébános szólt a kitelepített vendégekhez is. Elmondta, hogy 60 év hosszú idő, de nincs ok a szomorúságra, mert rátaláltak egy új otthonra Szent István országában. Megemlítette, ha találkozik kitelepítettekkel és rákérdez: hogy vannak, mindig azt válaszolják, hogy jól. Most ez a 60 év olyan, mint a jubiláló házasoknál, akik elmondhatják, hogy nehéz volt, de szép, mert mindig ott volt a hit és a bizalom. Megkérte a híveket, hogy bizalommal forduljanak Nagyasszonyunkhoz, nemzetünk és országunk védőszentjéhez. A peredi csata emlékművénél a kis létszámú egybegyűlthez Bíró Ágnes parlamenti képviselő szólt. Beszédét azzal kezte, hogy tisztelet mindazoknak, akik áldozatokat vállalnak ma is a közösségünkért. Emlékeztette a résztvevőket, hogy ma keresztmetszetet kaptunk 1000 éves történelmünkből. Jelképesen velünk voltak a honalapítók, a honvédek és a hontalanok. Kérte, hogy legyen erőnk emlékezni mindannyiukra, hiszen ezek az események rólunk, magyarokról és perediekről szólnak. Elmondta, „Feledni nem szabad, kishitűségünk leküzdéséhez ez adhat erőt. Legyenek ők a példaképeink. Ma nem dörög az ágyú, de az ellenség itt van bennünk, a kishitűségünk, a gyanakvásunk.“ Ugyancsak kérte az embereket, hogy felelősen tudjunk cselekedni, és így gátat vetni nemzetünk erkölcsi és számbeli fogyatkozásának. Beszédét ezzel zárta: „Az összefogáshoz néha több erőre van szükség, mint a csatához, de remélem lesz hozzá erőnk, hogy megmaradjunk magyarnak.“ Az esti programmal a szervezők kitettek magukért, mert soha nem látott tömeget vonzott, amit mi sem bizonyít jobban, hogy viszonylag rövid időn belül 4200! darab pecsenyét adtak el. Csepregi Évát elárasztották virággal a rajongók, de a Takáts Tamás Dirty Blues Band is meglepően sikeres volt. Viszont a hivatalos programok, a szentmisét leszámítva, érdektelenségbe fulladtak. Ha nincsenek a kitelepítettek, pár arra lézengő emberen kívül nincs aki megemlékezzen erről a szomorú, de még élő eseményről, és ez szégyen. Természetesen ez másképp nem is lehetett, mert aki esetleg kiment volna a megemlékezésre, már rég a templomban volt. Itt újra az évek óta jelentkező gond bukkant fel, hogy teljesen rosszul megállapított időpontok vannak. Csak tíz percet késett a megnyitó, mégis 13:50-re lett vége a minden évben ismétlődő hivatalos programnak és még hátravolt a ’47-es szobor megkoszorúzása. Lemértem, és remélhetőleg jövőre ezt figyelembe veszik, ha esetleg egymást követi a megnyitó és a mise. Egy átlagos mise 1 óráig tart, nem beszélve arról, hogy most koncert is volt, de a programfüzetben 1 óra elteltével már a koszorúzás szerepelt. Aki kiment oda 15:00-ra, már nagyon régen hazament, mire a vendégek odaértek. Itt a szervezés teljesen csődött mondott, de lehet, hogy egyszerűen nem járnak templomba. Jó volna, ha pontosabb időpontok lennének, mert így magunk alatt vágjuk a fát, és idővel a hivatalos programok erodálódnak. Előfordulhat, hogy a mindenkori polgármester és a vendég a képviselőknek fogja elmondani ünnepi beszédét. Az is furcsa, hogy a választások alatt propagandaszerűen szól a hangosbemondó, de a falunap délelőttjén teljes a némaság. Nem tudom, mennyire megoldható, de a jövőben a hivatalos megnyitó, de leginkább a polgármester ünnepi beszéde szólhatna a hangszórón is, hadd hallja a falu lakossága, ha már nem jön oda. A falu tisztességesen megemlékezett mind a dicső, mind a szomorú múltjáról, még ha a lakosság elsöprő többsége nem is volt erre kíváncsi. A többségnek elég volt az esti: „Kenyeret és cirkuszt!“
Kovács Zoltán 0 hozzászólás a cikkhez
 
770 éve említik a források először Peredet
2007-06-18 14:25:49
történelem
Pered a Mátyusföld egyik legjelentősebb települése. Neve írott alakban elsőízben a pannonhalmi apátság birtokait leíró Albeus mester által 1237-1240 közt készített összeírásban szerepel, mint az apátság birtokaival határos terület. Minden bizonnyal a környék néhány más településéhez hasonlóan eredetileg királyi birtok lehetett, amelyen királyi szolganépek éltek.. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a falut, mint a királyi hódfogók faluját IV. Béla király 1251- ben Sellyével, Királyfával és Hosszúfaluval az újonnan létrehozott Túróczi premonteri rendnek ajándékozta. Ebben az oklevélben Pered neve Purud alakban szerepel. A falu történelme ettől kezdve egybe folyt a későbbi Sellyei birtok falvainak történelmével. A 16. század elején Majtényi Uriel, a túróczi premonteri rend elöljárója Sellye, Királyfa, Hosszúfalu és Pered lakósainak jelentős kiváltságokat adományozott, szabad bírói jogot és az összes jobbágykötelesség alóli pénzbeli megváltás lehetőségét. Ezeket a kiváltságokat 1536-ban I. Ferdinand király megerősítette Révay Ferenc kérésére, aki abban az időben a túróczi birtokot használta. Pered Sellyével, Hosszúfaluval és Királyfalvával 1544-ban az Esztergomi érsek birtoka lett, majd 1586-ban az említett telepӗléseket a Jézustársaság kapta. A Jezsuita rend tagjai a birtok átvételekor megígérték, hogy a települések egykori jogait megtartják. Természetessen a jezsuiták jelenléte a rekatolizáció megindítását is jelentette, mivel Pered környéke ebben az időben erősen a reformáció befolyása alatt állt. 1605 után, amikor Bocskai csapatai elfoglalták a környéket, Pered ismét az Esztergomi érsekség birtoka lett, csak 1613 után használhatták az itteni birtokból befolyó jövedelmet a jezsuiták az általuk működtetett iskolák fentartására. A 16-század második felében több alkalommal is fenyegették Peredet a törökök. 1599-ben rövid időre az egész környéket elfoglalták. Állandó török fennhatóság alá Pered Érsekujvár 1663-as elfoglalása után került. Ebben az időben azonban Pered a jegjelentősebb települések közé tartozott, amit leginkább az a tény bizonyít, hogy 1664-ben a törököknek 13 010 akcse adót fizettek, ami magasabb volt mint Galánta avagy Sellye adója. A faluban 47 háztartást és 61 fejadó fizető személyt tart nyilván az összeírás. A török támadások komoly károkat okoztak a faluban. 1685 után, amikor a törököket kiűzték Érsekújvárból új fejlődésnek indult Pered. Megindult a faluba való betelepülés. 1695 június 17-én Lipót császár kiváltságlevelet adott, Sellye, Pered, Hosszúfalu, Királyfa és Óvecse lakóinak, illetve azoknak, akik ide telepedtek, és megengedte, hogy azok, akik ezekre a településekre jönnek lakni, amíg házukat fel nem építik semmilyen adót ne fizessenek. 7 évre felmentette őket minden katonai adótól, téli beszállásolástól, fuvarozástól. A kapott kiváltságokat csak rövid idejig élvezhették Pered lakói, mivel már 1704 elején, újabb katonai beszállásolások színtere lett Pered. Ezúttal a II. Rákóczi Ferenc csapatai foglalták el a régiót, akik 1708 ig voltak rövidebb-hosszabb megszakításokkal jelen. A katonai akciókat követően pestisjárvány pusztította a falut. Pered gazdasági fellendülése 1710 után indult újra, a 18 század második felében határában kisérleti lucerna termelés folyt. Ebben az időben kapott nagyobb teret a háromnyomásos forgó rendszer, vagyis a pillangósok vetésével kiiktatták az ugaron hagyott földterületeket, ami lényegesen növelte a földből származó jövedelmet. A 18. század második felében Kronberg Frigyes a faluban kékfestő gyárat hozott létre, amely növényből állította elő az ismert festékanyagot. A 18. század 70-es éveiben, a jezsuita rend feloszlatása után, Pered a Királyi Kamara hatásköre alá került, és jövedelme a Budai egyetem fenntartására szolgált. Az első hivatalos népszámlálás idején 1787-ben 186 ház és 1360 lakos volt a faluban. A 18. és 19. század folyamán többízben pusztította árvíz nemcsak a falu kültelkeit, de magát a falut is. 1831, 1849 és 1866-ban további elemi csapás, kolerajárvány, tizedelte a falu lakosságát. Pered neve a történelemkönyvekbe az 1848-49 –es szabadságharc és forradalom eseményeinek kapcsán került be. 1849 június 16-án, majd június 10-21.-én a császári csapatok és a szabadságharc hadserege között lezajló ütközetre került sor a faluban és környékén A csata során az osztrák csapatok oldalán első ízben avatkoztak be az orosz cár csapatai. A peredi csata így a magyar seregek veszteségével ért véget, és komoly sebet ejtett a hadseregen. 1869-ben e csata emlékére emlékművet állítottak. A 19. század második felében a föld fölaprózódása következtében a gazdasági termelés némileg visszaesett, ennek ellenére 1909-ben a falu lakosainak a száma elérte az 3414-et. Az első világháború után, amelynek 131 peredei áldozat avolt, Pered a Csehszlovák köztársaság része lett, majd a bécsi döntés értelmében, ismét Magyarországhoz tartozott. A II. világháború befejezését követően a falu több megpróbáltatást élt át. Peredről 153 családot deportáltak kényszermunkára Csehországba, és 585 személyt telepítettek ki Magyarországra. A falu nevét 1948 februárjában Tešedíkovo-ra változtatták hatósági úton, figyelmen kívül hagyva, hogy a Pered elnevezés 700 éves multra tekintett vissza. Pered lakói 1995 március 6-án népszavazás eredményeként ismét kérték a falu eredeti nevének visszaállítását. A falu keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma 1816 – 1820 között épült, Schwartz György tervei alalpján. Különös jelentőséggel bír a falu kálváriája, amely műemlékként van számontartva. Figyelmet érdemel a faluban található szobrok közül a Szent Dónát szobor, egy ilyen szobrot már a 18. századi egyházlátogatási jegyzőkönyvek említenek. A falu területén található szobrok nagy részét a 19. században állították. A fő utcán található régi iskola épülete pedig a Tomaschek János, nyitrai építész műve, 1874-ban adták át rendeltetésének, és a régió első emeletes iskola épülete volt.
PhDr. Novákné Pálinkás Veronika 0 hozzászólás a cikkhez
 
A szélerőművekről
2007-06-15 16:45:54
önkormányzat
A képviselőtestület a legutóbbi ülésén elméletben jóváhagyta, támogatta a szélpark megépítését. A következő hónapokban a képviselők szeretnék megtekinteni a már megépült létesítményeket, és a tapasztalatok alapján döntenek a további folyamatokról.
info 0 hozzászólás a cikkhez
 
Ajánló
2007-06-08 11:54:40
kultúra
Nem peredi esemény, mégis érdemes rá felhívni a figyelmet, hogy a zsigárdi szabadtéri színpadon június 17-én 20.30-tól jótékonysági est lesz Kaszás Attila emlékére. A fellépők (a teljesség igénye nélkül): Ákos, Udvaros Dorottya, Nagy- Kálozy Eszter, Stohl András, Hirtling István, Szarka Gyula, Szarka Tamás, Budapest táncegyüttes, Rév zenekar. A belépő ára 150 Sk. Azt hiszem, hogy ez egy méltó program a falunapi hétvége befejezésére.
info 0 hozzászólás a cikkhez
 
Breaking news
2007-06-06 14:13:37
más
Június 23-án utcabál lesz a falu főterén. A Csabáék játszanak.
info 0 hozzászólás a cikkhez
 
Szélerőművek a peredi határban?
2007-05-18 18:25:06
önkormányzat
A májusi ülés kétségkívül legérdekesebb pontja a szélerőművekről szóló terv bemutatása volt, amelyet egy brünni székhelyű cég prezentált. A szavaikból kiderült, hogy Csehországban 12 éve foglalkoznak szélerőművek építésével és ezért nemrég létrehozták a Slovwind nevű társaságot, hogy betörjenek a szlovák piacra is. A meteorológiai intézet adatai szerint ez a terület alkalmas erre.Terveikben 10 szélerőmű szerepel, amiket Pered és Zsigárd között állítanák fel. Egy nagyon költséges projektről van szó és évekig (2-3év) is eltarthat a megvalósítása. Elmondták, hogy 1 évig mérnék a szél erősségét és további környezetvédelmi tanulmányokra is szükség lenne, főleg a madárvédelem miatt, illetve zajmérés is folyna. A legelső torony 1 km-re lenne a házaktól. Az egész építmény 105m magas és a csavar fesztávosága 100m lenne. A falu úgy jövedelmezne ebből, hogy a cég minden egyes erőmű után 100 ezer koronát fizetne 1 évre. Az első 5 évet egy összegben fizetnék ki, tehát 5 millió koronát. Egy erőmű élettartalma 20 év. Mozoli Sándor kérdéseire válaszolva elmondták, hogy nem tudnak a környező falvakban készülő tervekről, de mivel érdekes a terület, biztos már megjelent a konkurencia, és azt a földterületet megvásárolnák, ahol a torony áll.(Nem nagy területről lenne szó. ) Mészáros Endre kiváncsi volt, hogy létezik-e erről törvény Szlovákiában és olcsóbb lenne-e az áram a lakosoknak. Kiderült, hogy Csehországgal ellentétben nálunk még nincs törvény, de az EU-s harmonizáció ezt megköveteli. Ezért addig csak előkészítenék a terveket, hogy azután azonnal elkezdhessék a munkát. A cseh tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lehet csökkenteni az áram árát. A képviselők további információkat kértek a cégtől, és miután áttanulmányozták, visszatérnek a projekthez. További pont volt a Telektó PT szóló kérvénye az adó elengedéséről. A kérvényt arra alapozták, hogy még nincsenek kimérve a telkek és nem akarnak fizetni az illegális építményekért. Mészáros Endre figyelmeztette őket, hogy a társulás kezdeményezte a szerződés aláírását egy rendezetlen területről. Itt éles vita bontakozott ki a képviselők és a társaság elnöke között miután ő azt találta mondani, hogy “csak röhögtök rajtunk“. Több képviselő kikérte magának ezt a hangnemet, és elmondták hogy eddig is támogatták a társulást. Az adót nem tudják elengedni, mert a törvény ezt nem teszi lehetővé, de az egész összeget visszaforgatják mint támogatást, és így valójában nullszaldósra jön ki a dolog. A képviselőtestület Kovács Sándor kezdeményezésére egyhangúlag jóváhagyta , hogy a környezetvédelmi komisszió kibővüljön Lelovics Tamással. A támogatások miatt elfogadásra került a területrendezési terv, de több pontatlanságot is tartalmaz, és ezért a közeljövőben újra megnyitják. Mozoli Sándor javasolta, hogy ebben az esetben írják bele a történelmi magyar megnevezéseket is, mint pl. Fekete-ér. Elfogadták- három építész javaslata alapján-, hogy a 4. tömbház a Vászondi ház helyén, a Széles utca és a Bikákó sarkán épüljön fel. A határozat elfogadása előtt a képviselők más területi alternatívákat is megvizsgáltak. A javaslatot Novák Veronika és Mozoli Sándor nem támogatta. Szerintük ez egy tipikus, régi peredi ház és kár volna érte, mert már lassan elveszítjük az összes öreg épületünket. A többi képviselő szerint nem valószínű, hogy pár éven belül támogatást kapnánk a felújítására, és még akkor sem világos, hogy mire használnánk az épületet. ( Ez nem jelenti, hogy az épület tényleg felépül, szükség van még egy sikeres pályázatra is.) A képviselők meghallgatták a polgármester beszámolóját a Mocsola utca építéséről. Az ekészült tervek alapján az út a Karadi házig fog érni, és a bal oldalán járda, a jobb oldalán zöldövezet lesz. Az alpolgármester beszámolt a külső vizek elvezetésére szolgáló terv előkészületeiről. Eddig csak egy tervező jelentkezett. A képviselők aggodalmukat fejezték ki, mert ebben az esetben az ár a csillagos ég is lehet, és javasolták, hogy további tervezőket szólítsanak meg.
Kovács Zoltán 0 hozzászólás a cikkhez
 
Majális és bográcsfesztivál
2007-05-15 21:42:24
kultúra
Jó húzás volt a rendezők részéről, hogy helyszínt váltottak. A szeles, időnként hűvös idő ellenére a megújuló Telektópart megtelt emberekkel. A rendezőknek- Pered PT,Csemadok, Peredi Ifjúsági Klub, Pered önkormányzata, Telektó PT- ez kellemes gondot okozott, mivel késő délutánra egyes italokból kifogytak és újabb adagot kellett beszerezniük. Valószínűsíthető, hogy a pályán nem lett volna ilyen sikeres a rendezvény. A szervezők elégedettségüket felyezték ki a majálissal. Meglepő, de az idei majális már a 4. volt.(Én csak háromra emlékszem. ) Az első majálisokat még a PIK rendezte a Csemadok és az önkormányzat hathatós segítségével.A tavalyi rendezvényhez a Pered Polgári Társulás is csatlakozott. Az ő anyagi hozzájárulásukkal színesedett a kultúrprogram és először rendeztek nagyobb szabású gulyásfőzőversenyt. Idén újabb társrendező csatlakozott, a Telektó PT. A bográcsfesztivál már a délelőtt folyamán elkezdődött. A rendezőket is meglepte a magas érdeklődés, ugyanis 14 csapat jelentkezett a versenybe. Többségük gulyást készített. A győztes a „községi hivatal- kisüzem“gulyása lett, második helyen az MKP kakaspörköltje végzett. A harmadik helyet a galambászok szerezték meg. Különdíjat kapott Vígh Feri a halászlevéért. A helyi vadásztársaság ingyen kínálta a gulyást. Mialatt főttek az ételek, horgászverseny volt a gyerekeknek. A díjakat a Telektó PT és magánvállalkozók ajánlották fel.( Aki tudja, írja meg a fórumon, hogy ki nyert) A kulturális program, tehát maga a majális délután kezdődött gyerekprogramokkal. A foglalkozásokat a Vöröskereszt helyi szervezetének elnöke Gáspár Bernadett, és a magyar alapiskola pedagógusai vezették. Ezt követően a színpadon fellépett az Arcok együttes és a gútai Gőgh Zoltán. Az rendezvény diszkóval ért véget. Képek a fotóalbumban.
Kovács Zoltán 0 hozzászólás a cikkhez
 
Ez is Pered
2007-05-15 16:32:42
önkormányzat
A fotóalbumban található peredi képeket nézve, az ember el sem akarja hinni, hogy milyen szép helyen élünk. Sajnos ez a kép sokkal árnyaltabb. Az ember már megszokta, hogy dühös, pubertás vandálok hétvégén csatatérré változtatják a falu főutcáját. Mégis azért jó lenne, ha nem az I. világháborús szobor körül dobálnák szét a szemeteskukákat és az úttorlaszokat. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ez egy jelképes sírhely mindazoknak, akik már nem tértek haza. Az egész dolgon mégsem a fiatalok cselekedete a legmegdöbbentőbb, hanem az, hogy a községháza „kisüzeme“ már több, mint 48 órája nem tünteti el ezt a bordelt. Tornyai Bianka múlt hónapban írt a múltunk meg(nem)becsüléséről. Úgy néz ki, hogy lassan, de biztosan elérjük a mélypontot. U.I. A negyedik munkanapon végre rend lett a téren.
Kovács Zoltán 0 hozzászólás a cikkhez
 
www.deltasound.sk
 
www.musicmax.sk
 
www.interkompakt.sk
 
www.vandadekor.sk
 
www.dt-digital.sk
 
obec Tešedíkovo - Pered falu, old.pered.info 1280*1024, ©TulokTeam, admin: