Üdvözöljük Pereden!
Pered község, a délszlovákiai Mátyusföldön helyezkedik el. Falunknak 3700 lakosa van,
ebből 82%-a magyar nemzetiségű és 18%-a szlovák. Falunk, Sellye járás fejlettebb falvai közé sorolható.
tovább>>
|
|
kontakt:
OÚ Tešedíkovo
Žiharecká 860
Tešedíkovo, 925 82
Tel: 031 7795412
tesedikovo@tesedikovo.sk
48° 6' 27.86"N
17° 50' 47.41"E
admin:
|
linkek:
edatbázis
|
Telektó polgári társulás:
telekto.tesedikovo.info
|
testvérvárosunk:
www.tab.hu
|
|
Próféták más hazában II.
|
|
Tanka Imre – cukrász (1924-2006)
Pereden született 1924-ben, de az élete nagyrészét Vágsellyén élte le. A szakmát Budapesten tanulta ki 1938-1945 között. Ekkor Budán a Bihar cukrászdában volt segéd. Hazatérte után, 1949-ben saját műhelyt nyitott, de ezt egy évre rá a hatóságok az új politikai környezetben megszüntették. 1953-tól a Jednota Fogyasztási Szövetkezettel dolgozott. 1959-ben újra önállósulni próbált, de csak egy évre sikerült. A hetvenes évektől a galántai kommunális vállalattal dolgozott egészen a rendszerváltásig, ekkor végleg önállósodott. A város főutcáján sokáig ő működtette az egyetlen és a környéken is híres cukrászdát. Műhelyében több, mint 60 süteményfajta, illetve10 féle torta készült. Igazi különlegesség volt a kávészem, de meg lehet említeni a teasüteményeket is. Süteményeivel jó hírnevet szerzett nemcsak a városban, hanem az egész régióban. Szerette a munkáját, ami egyben kikapcsolódás is volt számára. Kedvenc mondása volt: „A régmúltból visszahoznám a régi, kicsi cukrászdákat, jó kiszolgálással, kellemes környezettel, ahova a ráérős emberek beülnének, süteményt és kávét fogyasztanának, és közben beszélgetnének és szórakoznának.“
Vágsellye önkormányzata a múlt évben in memoriam Vágsellye Város Díjával tüntette ki, ezzel elismerve, hogy munkájával hozzájárult a város fejlődéséhez és jó hírnevének terjesztéséhez. Sírhelye a peredi temetőben van.
Forrás: Mesačník samosprávy |
Kovács Zoltán
|
0 hozzászólás a cikkhez
|
|
Boldog új évet!
|
|
Egy újabb évet hagyunk magunk után és a többségünknek ez sem volt más, mint a többi esztendő, hozott jót is, rosszat is. Mindannyiunknak megvannak a saját emlékei az elmúlt évről, de nem csak egyéni események határozták meg az életünket, mert a falunak mint egy közösségnek is vannak emlékei.
Ott voltunk, amikor a borkóstolón a gazdák gyermeki örömmel fogadták boruk győzelmét és március idusán újra elhelyeztük a koszorúkat a szabadság tiszteletére. Láttuk és éreztük, hogy a megújuló Telek-tó part megtelik majálisozó emberekkel és a gulyás illatával. Falunapkor az egykori peredi lakosok, talán életükben utoljára, könnyes szemmel elhelyezték az emlékezés virágait saját sorsuk és a szabadságharc szobrára, de este már önfeledten csápoltunk együtt Csepregi Évára és a Takáts Tamás Dirty Blues Bandre. Egy hét elteltével újra beleültünk az egyre drágább ringispilbe, este pedig újra megtelt a tér, hogy megünnepeljük a búcsút. Láttuk a focicsapat sikerét, de ha nem is voltunk ott, messzire hallatszott sok száz ember boldogsága és büszkesége. Élveztük, hogy az énnekkar hangja már tíz éve elvarázsol minket, és azt, hogy újra teljes pompájában ragyog a falu legszebb épülete, a templom. Szeptemberben azonban azt is megtudtuk, hogy nem mindenki érzi magát itt otthon. Láttunk sok csínytevő gyereket, boldog ifjú párokat a templomajtóban, de mentőautót is. Sokan itthagytak minket, és már az égi nagyfaluból figyelik, mit csinálunk azzal a hellyel, amelyet örökül hagytak ránk. De jöttek újak is, egyesek pólyában, mások teherautóval. Egy biztos, hogy mi, akik itt élünk, így vagy úgy, de itt vagyunk otthon. Ne ámítsuk magunkat, a jókívánságok ellenére a 2008-as esztendő sem csak szépet fog hozni, de szűkebb pátriánknak megvannak a saját ünnepei, programjai és lehetőségei, amikor megállhatunk és elfeledkezhetünk a gondjainkról. Együtt lehetünk a napos oldalon pár órára, pár pillanatra, és így minden lehetőségünk meg van arra, hogy csináljunk magunknak egy boldog új évet. |
Kovács Zoltán
|
4 hozzászólás a cikkhez
|
|
Próféták más hazában
|
|
Ha egy átlagos pereditől megkérdezik, hogy milyen híres peredit ismer, biztos Horváth Sándor színművészt említi. Pered történetéről kiadott füzetecskében további, kevésbé köztudott személyek szerepelnek és most újabb két név, akikre büszkék lehetünk. Valószínűleg a lista nem teljes, ezért bárki, aki tud olyan perediről, aki máshol bizonyított, írjon róla.
Dr. Borsányi Cyprián orvos
Pereden született 1933-ban.Tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetemen végezte, s a kaposvári kórházban lett szigorló orvos, majd baleseti sebész. 1961-ben lett Mernye körzeti orvosa. Sebészként nagy karriert futhatott volna be, de igazi létét a faluközösséggel együtt élve találta meg. Mernyén kívül a szomszédos falvak lakóit is gyógyította. 2001-ben négy évtizedes munkájáért aranygyűrűt kapott a mernyei és a somogygeszti önkormányzattól.
Kádár Imre a Magyar Tudományos Akadémia tagjelöltje
Pereden született 1943-ban. A mezőgazdasági tudomány doktora 1993 óta. Az MTA Talajtani és Agrokémia Kutatóintézete tudományos tanácsadója. Szűkebb szakterülete az agrokémia/növénytáplálás, tápláléklánc elemforgalma és nehézfém szennyeződése. Tudományos munkássága a korszerű fenntartható növénytáplálás, a környezetvédelem, az elemek táplálékláncban játszott szerepének jobb megismerése területén volt különösen eredményes (A talajok és növények nehézfémtartalmának vizsgálata. KTM – MTA TAKI, Bp., 1991, 104 p.; A talaj – növény – állat – ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. KTM – MTA TAKI, Bp., 1995, 388 p). Kísérletező tevékenysége egyedülálló. Az 1960-as évek végétől napjainkig mintegy 20 növényi tápelem és környezetszennyező nehézfém körforgalmát vizsgálta 30 növényfajjal tenyészedény- és szabadföldi tartamkísérletben. Munkatársaival összeállította a főbb szántóföldi növények tápláltsági állapotának ellenőrzésére szolgáló mintavételi módszereket és ellátottsági határértékeket, amelyek tudományos alapját jelentik a korszerű növénytáplálási szaktanácsadásnak (A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA TAKI, Bp., 1992, 398 p.), valamint kidolgozta a tápláléklánc szennyeződésének megállapítására és nyomon követésére szolgáló mintavételi, vizsgálati és értékelési rendszert. Kiemelkedő az agronómia/agrokémia terén kifejtett tudománytörténeti munkássága (Liebig, Thaer, Ditz munkáiról kiadott könyvei), valamint tudományos közéleti tevékenysége. Számos tudományos bizottságnak és szakértői testületnek tagja, nagy szerepet játszott több hazai és nemzetközi programban, valamint a tudományos eredmények gyakorlati elterjesztésében. Társszerzőkkel együtt írott összes tudományos közleményeinek száma 550, ismertté vált független idézettsége 1154. |
Kovács Zoltán
|
1 hozzászólás a cikkhez
|
|
Jézus magát így jelengeti már…
|
2007-12-11 22:32:47
|
kultúra
|
|
Csodálatos élményben lehetett részük azoknak, akik ott voltak a peredi római katolikus templomban advent második vasárnapján (2007. december 9-én, 16:00 órai kezdettel) Lovász Irén és Mizsei Zoltán „Égi hang” című koncertjén. Elsőként egy zobor-vidéki népéneket hallhattunk, a „Jelenti magát Jézus háromszor esztendőben…” kezdetűt. Lovász Irén szólaltatta meg az éneket – az ő szavaival „a legtermészetesebb húros hangszer, az emberi hang” segítségével, Mizsei Zoltán pedig a burdon technikának nevezett dorombénekkel (emberi hanggal megszólaltatott kíséret, önálló hangszeres muzsikát idéző énekszó) kísérte az énekesnőt. Ezek után elhangzott többek között a gazdag kovács története, aki nem fogadta be a szállást kereső Szűz Máriát (székelyföldi változata), egy szatmári altatódal, az oltalmazó, segítő Istenanya alakját idéző Mária-himnuszok Kalotaszegről, Moldvából, Mezőségről, ima Szent István királyhoz, néhány latin nyelvű ambrozián ének, a legvégén pedig az egyik (talán legszebb) imánk, a „Boldogasszony anyánk…” kezdetű. A fantasztikus harmóniát sugárzó női hang szépségét Mizsei Zoltán énekhangja és a pszaltériumon (középkori pengetős hangszer) és hárfán előadott játéka emelte ki és tette még érdekesebbé. Biztos vagyok benne, hogy mindenki lelkileg gazdagodva tért haza a koncertről. |
Marosi Bianka – Kulturális, Közösségi és Tájékoztató Központ
|
3 hozzászólás a cikkhez
|
|
Botrányos Mesefesztivál
|
2007-12-11 22:29:14
|
kultúra
|
|
Szombat délután (2007. december 8-án 15:00 órától) a Peredi Kultúrotthon Nagytermében Badin Gabriella és Badin Ádám egy nagyszerűen megrendezett, magával ragadó palóc népmesét (Juhfia Jankó) adott elő annak a tizenöt (!) érdeklődő peredinek, akik eljöttek az előadásra. A szereplők elmondták, ez a létszám a minimum ahhoz, hogy elő lehessen adni a műsort, hiszen a nézőket is bevonják a szereplésbe. Igaz, akik ott voltunk, nagyon jól szórakoztunk, hiszen néhány kivétellel mindenki szerepelhetett a mesében, de talán számukra nem ez volt a legjobb föllépés. Ha azt hallom valakitől egy nem túl színvonalas előadásra, hogy „erre van igény”, akkor mindig tiltakozom, mert szerintem nagyon sok esetben csak ún. „gerjesztett igényről” beszélhetünk, amit különböző csatornákon öntenek ránk, a kedves fogyasztókra. Mégis egy ilyen rendezvény után – nem beszélve az esti előadásról (EPOPTEIA Színházi Műhely – Petőfi Sándor: A helység kalapácsa), amely azért maradt el, mert, mint a régi szép időkben a mozivetítések előtt vártunk, összejön-e legalább tíz ember (…és hát nem jött össze…) – kezdem azt hinni, hogy tényleg nincs igény másra, csak „a sörre és a pecsenyére”, amit némi, az eredetire messziről sem hasonlító zene-utánzatra el lehet fogyasztani, esetleg a vasárnapi „tombolásra” azon a bizonyos „pályán”, ahol bárki nyugodt szívvel fordulhat ki önmagából.
Hát, kedves perediek, remélem, hogy mégsincs igazam, és eljön az az idő, amikor képesek leszünk felállni kedvenc fotelünkből és (ha nem is hosszú túl időre) elszakadni attól a „csodálatos doboztól”, amelynek hála még gondolkodnunk, véleményt alkotnunk sem kell! Akkor talán kialakul egy kis igény bennünk a színvonalas szórakozásra is… |
Marosi Bianka – Kulturális, Közösségi és Tájékoztató Központ
|
0 hozzászólás a cikkhez
|
|
Hull a pelyhes....
|
2007-12-07 09:47:00
|
kultúra
|
|
Berky Angelika, a magyar óvoda igazgatónője mikulásnap előestéjén meghívta a babaklub résztvevőit egy szerény, de kellemes mikulásnapi ünnepségre. A babaklub tagjai már másodszor látogattak el az óvodába azzal a céllal, hogy megismerkedjenek az óvodai környezettel. Az összegyűlt anyukákat és gyermekeiket az óvoda egyik nebulója, Malý Ádám köszöntötte mikuláskosztümben és ezután átadta a csomagokat.
Marosi Bianka, a „Zárda“ vezetője elmondta, hogy a babaklub 2006 októberétől működik, de a jóidő beálltával szünetelt. A klub célja az volt, hogy az anyukák tapasztalatokat cseréljenek, kiszabaduljanak a hétköznapok egyhangúságából, a gyerekek pedig együtt játszhassanak és kicsit hozzászokjanak a közösségben való viselkedéshez. Gyereknevelési tanácsadót, vagy más előadót is meghívnának, csak ez nehezen megoldható, mert az anyuka nem tud az előadásra, meg a gyermekére is figyelni. A babaklubot átlagosan 5 kismama és gyermeke látogatja minden szerdán, de szívesen várnak minden új klubtagot a Kulturális, Közösségi és Tájékoztató Központba.
December 6-án a falu megint kitett magáért, mert egy időben két Mikulás is tartózkodott a faluban. A színházteremben a Csemadok Mikulása köszöntötte a leendő elsősöket, a nagyteremben a Matica Slovenská Mikulása adta át a csomagokat. Az utóbbi eseményről nem készült fénykép.
Jurás Lívia köszöntötte a gyerekeket és felhívta a szülők figyelmét a magyar iskola előnyeire. Az iskola diákjai kellemes hangulatú műsort adtak elő, csak a gyenge vagy inkább nem létező hangosítás miatt a távolabb ülők vajmi keveset hallottak. A program hátralévő részében a Mikulás átadta a jövőbeli elsősöknek a Csemadok ajándékát. |
Kovács Zoltán
|
7 hozzászólás a cikkhez
|
|
Egy jótékonysági bál - kicsit másképp
|
2007-11-22 14:02:21
|
kultúra
|
|
Utólag meglepő, de amíg az alapiskolák évtizedek óta rendeznek szülői bált, addig a magyar óvoda szülői szövetsége először próbálkozott ilyen rendezvénnyel. Igaz, évekig esélyük sem volt rá, mivel nem volt magyar óvoda. Ma a 46 gyerekkel működő óvoda nemcsak saját magának, hanem a nagyközönségnek is megszervezte az első „ovis“ bált. Az egyik szervező Malý Mónika volt, a Peredi MTNY Óvoda Szülői Szövetségének elnöke.
A bál ötlete egy közös, szülő-gyerek-óvónő kirándulás alatt jutott eszünkbe, hogy más alkalommal is találkozzunk, ne csak reggelente, meg délutánonként futtában lássuk egymást, hanem bulizzunk is együtt. Nem volt még „ovis“ bál, ezért gondoltuk, hogy sikerülhet. Reméltük, hogy tudunk valami újat hozni, különlegesebbet nyújtani. A bálnak kicsit közösségformáló célja volt.
Más típusú zenét hoztunk, mert azt akartuk, hogy más legyen ez a rendezvény, mint a többi hasonló bál, mert akkor nem biztos, hogy megszólította volna az embereket. Attól egyáltalán nem féltünk, hogy a zene nem fog tetszeni az embereknek, mert egy rövid közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy jó ötlet az élőzene- a nosztalgiazene. Berky Angelikának, az óvoda igazgatójának az ötlete volt a koktélbár, ezzel is azt gondoltuk, pici újat, különlegeset hozunk a bulira. A helyi bár tulajdonosa, Nyilas Ingrid felajánlotta támogatását, és ezzel óriási segítséget nyújtott az óvodának. Két partyservice- Bán Ballyák Andrea és Kőrös Szilvia – Ceremony- ajánlotta fel, hogy segítenek a terem díszítésénél. A vacsorát az óvoda étkezdéjének alkalmazottjai készítették. A tomboladíjakat a szülők, vendégek és magánvállalkozók adták.
Végül körülbelül 130 ember jött össze. A soproni 7 tagú zenekar valóban többet kért, mint egy kétszemélyes, de bíztunk benne, hogy összejön annyi nép, hogy ki tudjuk fizetni. A bál célja nem a nyereség volt, hanem arra próbáltunk ügyelni, hogy nagyot ne bukjunk rajta, ezért is kértük a tomboladíjakat a támogatóktól. Nem a bevétel volt a legfontosabb, hanem a jó hangulat, buli, és hogy jól érezzük magunkat. A végső cél az volt, hogy a vendég azt mondhassa, hogy jövőre is eljövök, mert ez picit más volt, mint a többi. Mivel mindenki feltétel nélkül felajánlotta a segítségét, sikerült nyereséggel zárni a bált, amit teljes egészében az óvodára költünk. Szeretnénk egy közlekedési pályát építeni az óvoda udvarán, ennek az alapjainak a letételéhez fogjuk felhasználni az összegyűjtött pénzt, mivel ez egy költségesebb dolog.
Valószínű, hogy lesz folytatás jövőre is. Mivel szerintem magasra tettük a mércét, valami hasonlót kell nyújtani, kitalálni a jövő évben is. A sok pénz ellenére a zenekar típusán, stílusán nem változtatnánk. Mindenképp élő, hangszeres zenét hoznánk. Az észrevételeket, ötleteket szívesen fogadjuk. Ne kritizáljanak, hanem legyenek kritikusak, hogy jobb legyen a következő.
Ezúton is köszönöm a segítséget a szülői szövetség azon tagjainak, akik kivették részüket a munkából, az óvónőknek és valamennyi támogatónknak. |
Kovács Zoltán
|
0 hozzászólás a cikkhez
|
|
Az angyalok kórusa
|
2007-11-19 20:06:00
|
kultúra
|
|
Nagyszerű koncerttel ünnepelte a Peredi Nőikar megalakulásának 10. évfordulóját. Szombat este a hazai énekkar mellett fellépett a Concordia Vegyeskar Komáromból és a Füleki Pro Kultúra Férfikar. Sajnos a nézőtér most sem telt meg, de aki eljött, annak felejthetetlen élményben volt része. Ma Pereden az énekkar az egyetlen igazán sikeres csoport, amely a falut méltón képviseli akár a határon túl is. (Persze van egy sikeres focicsapatunk is, de az énekkarunk olyan szinten van, hogy ha velük akarom összehasonlítani a csapatot, akkor legalább a második osztályban kellene játszaniuk, és csak peredi jatékosokkal.)
A koncert után az énekkart Borsányi Gyula polgármester köszöntötte, és átadta Pered Község jutalmát, egy 10 ezer koronáról szóló csekket. A kerületi népművelési központ igazgatónője, Daniela Gundová, a legmagasabb kitüntetést adta át. A köszöntők között volt Jurás Lívia, a helyi Csemadok elnöke, valamint Mézes Rudolf, a Csemadok Területi Választmányának titkára. Mézes Rudolf megköszönte valamennyi énekkarnak, hogy csodás élményt nyújtottak. Segítségükkel évszázadokat utaztunk, és bejártuk az egész Kárpát-medencét. Idézte Tamási Áront, hogy a világon azért vagyunk, hogy valahol otthon legyünk benne. Ő úgy látta, hogy ezen az estén Pereden otthon lehettünk. Emlékeztetett Sütő András egyik gondolatára, hogy addig él egy nép, amíg messzire hallatszik az éneke. Ezután a vendég énekkarok köszöntötték az ünnepeltet. A fülekiek „édes kis galambocskáimnak“ titulálták az énekkar tagjait, és mivel a füleki énekkar 87 éves, de még mindig tudnak mit előadni, ezért további kitartást kívántak. A Concordia karnagya, Stubendek István emlékeztetett arra, hogy ők is már több, mint 25 éve működnek, ezért a „hugicáim“ megszólítással üdvözölte az énekkart. Kérte, hogy az egyik előadott mű ellenére, amelyben az szerepel, hogy „Katalinka, szállj el....“, Jónás Katalin a Peredi Nőikar vezetője ne szálljon el és még sokáig élvezzük munkáját.
Felolvasták az egykori peredi lakos, Zsilléné Kiss Éva, a Galántai Városi Hivatal osztályvezetőjének levelét, amelyben mély sajnálatát fejezte ki, hogy nem lehetett jelen az előadáson, de további sok sikert kívánt az énekkarnak. Jónás Katalin megköszönte a tagoknak a munkát, felelevenítette, hogyan alakult ki a baráti viszony a két énekkarral. Megköszönte a családtagoknak, hogy elengedik a feleségeiket, anyukáikat a próbákra, és a nagymamáknak, hogy vigyáznak az unokákra, ha az énekkar úton van.
A műsor után következő vacsorán a polgármester még egyszer megköszönte a résztvevőknek a fellépést, és elmondta, hogy büszke arra, hogy peredinek született, és itt lehet polgármester.
Jónás Katalin elmondta, hogy amikor tíz évvel ezelőtt megkeresték, gondolta, hogy van ebben az énekkarban jövő. Másrészt kudarcként éli meg, hogy ilyen kevesen maradtak. Reméli, hogy az énekkarban van még további 10 év, de félő, hogy ez nem fog sikerülni, mert vannak a tagok között olyanok, akik férjhez mentek vagy elköltöznek. Szeretne még új kórusműveket előadni, de nagy álmai nincsenek. Arra a kérdésre, hogy hová helyezné az énekkart a szlovákiai magyar kórusmozgalomban, úgy válaszolt, hogy nem szeretné minősíteni saját magukat, de a legnagyobb megméretettésen, a Kodály Napokon midig jól szerepeltek, és más csoportok is dicsérik őket.
Majba Regina a kezdetektől az énekkar tagja. Ő nagyon örült, amikor újraalakult az énekkar, mert előtte is énekelt az alapiskolában, a galántai gimnáziumban és az Ifjú Szívekben, és ezért hiányérzete volt. Sajnálja, hogy kevesen maradtak, de szerencsére ez a „kemény mag“ kitartó és lehet rájuk számítani. A legnagyobb sikerélménynek azt tartja, amikor a Kodály Napokon újra aranykoszorúsak lettek a zsűri dicséretével (ez a legmagasabb díj), de örül, ha valamelyik előadás jól sikerül, mert ilyenkor, ahogy ő mondta „a hideg futkos a hátamon“.
Az idei falunapi koncert után többen is úgy vélekedtek az énekkarról, mintha az angyalok énekeltek volna. Reméljük, hogy még éveken át elhozzák nekünk Peredre – legalább pár órára – a földi paradicsomot. |
Kovács Zoltán
|
1 hozzászólás a cikkhez
|
|
Helyesbítés
|
2007-11-11 15:30:00
|
önkormányzat
|
|
Mivel az előző cikket már többen olvasták, ezért külön lábjegyzetben pontosítom az iskoláról megjelent információt. A leírt információ félreértésekre adhat okot, ezért a polgármester elmondta, hogy a költségvetésben a két iskolának megszavazott összeg- amelyet bérleti díjra használhattak fel- az iskoláknál maradt, csak átcsoportosították, és más címszó alatt használták fel. Erre azért volt szükség mert krízishelyzet állt elő az egyik iskolában. A téma bonyolultságára, valamint a kevés hely miatt most nem részletezem, hogy mi is történt. |
Kovács Zoltán
|
0 hozzászólás a cikkhez
|
|
Öt új telek házépítésre; a zöldhulladékot ingyenesen ki lehet vinni a szeméttelepre
|
2007-11-07 18:33:00
|
önkormányzat
|
|
A képviselő-testület novemberi programja nem volt igazán terjedelmes. Általában éjfélig tartanak a gyűlések, de a legutolsót már 10 órakor befejezték. A program elején Jurás Gábor alpolgármester az előző ülés határozatainak végrehajtását ismertette. Ennek keretében hangzott el, hogy a falu még ebben a hónapban megvásárol, illetve átminősít építési telekre 1754 négyzetméternyi területet a Kurcsa parton, és árverésen fogja értékesíteni. Ez öt ház építését teszi lehetővé. Ugyancsak szóba került, hogy a mocsolai út idén nem készül el, ugyanis hagyatéki tárgyalás hiányában egy darab földterület nincs a falu tulajdonában. Borsányi Gyula polgármester elmondta, hogy újrakezdték a versenytárgyalást az új bérház felépítésére, mert január 1-jén új törvény lép életbe, és ez megemeli a kérhető támogatás összegét, így viszont újra el kell indítani ezt a folyamatot. Szóba került a falu szociális programja a 2007-2013-as időszakra. Az alpolgármester elmondta, hogy a hibákat kijavították és elfogadásra kész állapotban van. Ez a program a falu mostani helyzetét, valamint jövőbeli vízióit tartalmazza.
A legnagyobb fejtörést a képviselőknek Jurás Lívia, az iskola igazgatójának kérése okozta. Mivel az iskola jelentős pénzt takarított meg – saját számítása szerint 350 ezer koronát –, ezért ennek átcsoportosítását kérte a napközi tetőszigetelésére (több helyen beázik) és a fűtés korszerűsítésére (a radiátorok állandóan kilyukadnak). Győrög Katalin, a falu könyvelője elmondta, hogy nincs ekkora összeg. Ez a szám azért akkora, mert a költségvetésben 500 ezer (!) korona szerepel mindkét iskola részére, amelyet például a kultúrházban terembérlésre költhetnek el. Nem világos, hogy ezt az összeget mire használta fel a falu, illetve nem derült ki, hogy hol van. Ahogy mondani szokás, nem megerősített információ szerint, ez a pénz az iskolára lett felhasználva, de más címszó alatt. Az iskola megtakarítása így 60 ezer korona. Az igazgatónő elmondta, hogy a bérletre kapott pénzt csak akkor tudja elszámolni, ha ez szerepel az osztálynaplókban is. A képviselők úgy döntöttek, hogy a szigetelést sürgősen megoldják és a legrosszabb állapotban lévő fűtőtesteket lecserélik a megmaradt összegből. A jövő évi költségvetésben megpróbálnak forrást találni a fűtés korszerűsítésére és a napközi tetőszerkezetére.
A következő pontban a helyi illetékekről volt szó, amelyek valószínűleg nem fognak változni. Ezzel összefüggésben merült fel Kovács Sándor részéről, hogy a vállalkozók sokkal több szemetet termelnek, így nem igazságos az ár megállapítása. Példaként a bárt említette, ahol vasárnap reggel körülbelül 10 zsáknyi szemét volt. Lelovics Tamás, aki mint vendég volt jelen a gyűlésen, megjegyezte, hogy ennek a szemétnek a többsége műanyag palack volt. Kérte a képviselőket, hogy vegyék rá a vállalkozókat, hogy szelektálják a szemetet. Többen elmondták, hogy ez a helyzet a Jednotánál is. Mészáros Endre is megjegyezte, hogy ez nem kommunális hulladék, hanem ipari, amit a falu nem köteles elszállítani. A hivatal levélben fordul a vállalkozókhoz, hogy szelektálva gyűjtsék a szemetet. Itt érdemes megjegyezni, hogy a lakosok ingyen vihetik ki a szerves hulladékot a szeméttelepre. Újra szóba került a Telek-tó. Lelovics Tamás feljelentett egy lakost, hogy szennyezi a tavat, és érdeklődött, hogyan orvosolták a problémát. Az alpolgármester szerint mindkét fél részére megnyugtatóan megoldották. (A kérdező szerint nem annyira.) Szóba került Rácz Zsolt is, akinek december végéig meg kell oldania, hogy a tevékenységéből keletkezett szennyvíz és az olaj ne folyjon a tóba. Varga Zoltán igencsak szkeptikus volt abban, hogy ezt sikerül elérni. Ha ezt nem teljesíti, komoly következményekre számíthat, mert a lakóházat csak bérli. Lelovics Tamás azt is közölte a képviselőkkel, hogy a híresztelésekkel ellentétben a tó körül lakóknak csak a töredéke szeretné megtartani a jogtalanul használt földterületeket. Ha jól emlékszem, 4 emberről volt szó. A képviselők 5 százaléknyi önrészt hagytak jóvá abban a több, mint 3 milliós projektben, ami a Telek-tó és a Kurcsa teljes rendbetételét célozza meg. Ez lenne az első lépés, ami a talajvizek elvezetését szolgálná a tavakon és a kanálison keresztül a Kis-Dunába. A projekt megvalósítása attól függ, hogy sikerül-e pénzt szerezni rá a pályázaton.
További pontokban 2000 Sk-t hagytak jóvá vándorserlegre a galambászok részére és 3000 Sk-t a komáromi Kaszás Attila szoborra. A polgármester elmondta, hogy mivel decembertől este 7-kor nem közlekedik majd a Csángó, sikerült elérnie a megyei hivatalban, hogy fél év próbaidőre tegyenek be erre az időpontra egy buszjáratot. Novák Veronika felvetette, hogy a Széles utcában már a fák botolásával nem lehet megoldani a közvilágítást, ezért szükség lesz egy új lámpára az út mellett. Kovács Sándor szerint is éjjel életveszélyes a tűzoltószertár melletti kereszteződés. A képviselők nehezményezték, hogy a Szekeres család önkényesen megemelte a közterületen lévő járdát és így akadályt csinált, valamit azt, hogy ereszt a járdára vezette ki, és ezáltal télen veszélyessé válik. A képviselők felkérték a hivatalt, hogy küldjön levet az érintetnek a probléma eltávolítására. |
Kovécs Zoltán
|
3 hozzászólás a cikkhez
|
|
|
|