Pered község - obec Tešedíkovo

videoarchívum 
index falunkról önkormányzat szervezetek intézmények dokumentumok fórum fotóalbum Peredi Újság naptár
Üdvözöljük Pereden!
Pered község, a délszlovákiai Mátyusföldön helyezkedik el. Falunknak 3700 lakosa van, ebből 82%-a magyar nemzetiségű és 18%-a szlovák. Falunk, Sellye járás fejlettebb falvai közé sorolható. tovább>>
kontakt: OÚ Tešedíkovo
Žiharecká 860
Tešedíkovo, 925 82
Tel: 031 7795412
tesedikovo@tesedikovo.sk
48° 6' 27.86"N
17° 50' 47.41"E
admin:
linkek:
edatbázis
Telektó polgári társulás:
telekto.tesedikovo.info
testvérvárosunk:
www.tab.hu
hírek: (274) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 
Sok kicsi sokra megy
2008-03-06 10:25:00
önkormányzat
Nemrég megalakult a Galánta - Vágsellye Régió Városainak és Falvainak Társulása, ahova Pered is belépett. Az egyik alelnöki pozíciót Peredi polgálmestere, Borsányi Gyula kapta. Elmondta, hogy a tásulás galántai kezdeményezésre jött létre. Alexander Mézeš, a város polgármestere kereste meg ezzel a javaslattal az egykori nagy Galántai járás településeit. A Vágsellyei járásból 5 falu, valamint a járási székhely csatlakozott. A csatlakozást a képviselő-testületnek jóvá kellett hagynia. A tagsági díj elenyésző, évi 1,- Sk minden lakos után. Mivel a társulás két megye területén található, ezért együttműködési szerződést szeretnének kötni mindkét féllel. Nagyszombat megyével már megszületett a keretszerződés, Nyitra megyével pedig most folynak róla a tágyalások. Ezekre a szerződésekre a támogások miatt van szükség. Arra a kérdésre, hogy mi szükség van erre a társulásra, a polgármester elmondta, hogy elsősorban a pályázatok miatt. Közösen "nagyobb lehet a hangunk", jobban lehet lobbizni, főleg a galántai polgármester jó kapcsolatai révén. Ezidáig minden falu "játszott a maga kis homokrakásán" és ez sokszor a sötétben való tapogatózással ért fel. Egy projekt már körvonalazódik. A falu határába tervezett komposztáló elkészülte után több környékbeli falut is kiszolgál majd, így regionális funkciója lesz. Erre most várják az építési engedélyt, de a minisztérium még nem adott ki pályázáti felhívást. A társulás nagyobb, 2-4 év távlatába tehető célja a kerékpárutak megépítése. Ezekkel az a nagy gond, hogy az alsórendű utak és a környékük – mint pl. a peredi főút – a megye kezelésében vannak, sokszor tisztázatlan viszonyok között. A bicikliutak megépítését elsősorban uniós pénzekből finaszíroznák, de ezekre sem jelent meg még pályázati felhívás. A polgármester megemlített még egy együttműködési lehetőséget. A tervezett R 7-es gyorsút, amely nem messze haladna el falunktól, közelebb kerülne, ha Peredet és Királyrévet összekötnék egy új úttal. Ez persze igencsak távoli elképzelés, mert a kormányváltás után a gyorsforgalmi út építése leállt. (Az út nem az Alszegen keresztül vezetne, hanem az „öreg tanyától“ az „új tanya“ felé.) Ha már az utakról volt szó, rákérdeztem, mi a helyzet a Sellyét Deákival összekötő úttal, mert már két éve megígérték, hogy rendbeteszik. Elmondta, hogy a pénzt már elkülönítették rá, de a Deáki központjába tervezett körforgalom körül bonyodalom keletkezett. Két ház állt a beruházás útjában, de az illetékesek nem tudtak megegyezni és a helyzet azóta sem változott. A megyei választások után megváltozott a politikai helyzet, a Vágsellyei járás lényegében ellenzékbe szorult és azóta a nagyobb pénzek, befektetések elkerülik a járást. A megyei költségvetés 2009-ben számol az út rekonstrukciójával, de a kivitelezése még kétséges. A terv kész, plusz egy sáv és egy kerékpárút szerepel benne. Pered több társulásnak is tagja, de a polgármester is elismerte, hogy ezek eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A sellyei Regionális Fejlesztési Ügynökség kezdeményezésére alakított Csángó Mikrorégió is csak papíron létezik. Remélhetőleg ezzel az új társulással sikeresebbek leszünk és több támogatást tudunk szerezni.
Kovács Zoltán 3 hozzászólás a cikkhez
 
VII. Borkóstoló
2008-02-26 10:12:00
más
A kapcsolatokban a hetedik év válságos szokott lenni, de úgy látszik, hogy ez a borkóstolókra nem vonatkozik. Pár perccel a kezdés után a nagyterem ajtajára ki lehetett volna tenni a „Megtelt“ táblát. A rendezvényen részt vett Bíró Ágnes parlamenti képviselő és Botka Ferenc megyei képviselő. A késő éjszakába nyúló vagy inkább kora hajnalig húzódó borkóstolón 95 fehér- és 32 vörösbor versenyzett. A borokat a laikus közönségen kívül egy szakmai zsűri is értékelte. A tavalyi évtől eltérően most mind a két értékelés nagyon hasonlított egymásra, amit Mozoli Sándor, a verseny "szülőatyja" jó jelnek tartott. A laikusoknál a fehérbor kategóriában Kovács Sándor nyert, a vörösboroknál a sintavai Michal Adamča. Új, feltörekvő borosgazdák is megjelentek, így a peredi Szarka Dezső és Lelovics László, aki el is nyerte a Pered Polgári Társulás díját. A díjkiosztót hajnalig tartó bál követte. Az eredmények mellékelve. Fotogaléria frissítve. VII. Borkóstoló.pdf
Kovács Zoltán 10 hozzászólás a cikkhez
 
2007-es krónika
2008-02-22 12:35:00
községi hivatal
Pered lakossága 3731 fő. Egy év alatt 22-vel nőtt. Kiegészítés: A most következő adatok a 2007. január 1-jei helyzetet tükrözik, de láthatólag az év végére valamelyest romlottak. Újév hajnalán Pereden az átlagéletkor 40,65 év volt és a falu öregedési indexe 179 ponton állt. Ez a szám a15 év alatti fiatalok és a 65 év feletti idősek arányát tükrözi. Ha ez az adat átlépi a 110 pontot, akkor már erősen elöregedő településről beszélünk. (A járás öregedési indexe 130, az országé 122.) Ezzel az adattal a járás 3. leginkább elöregedett települése voltunk. Ha az egykori nagy Galántai járást is belefoglaljuk, akkor a 6. helyet szereztük meg. Növekedési sorrendben a következő településeket előztük meg: Kismácséd, Ábrahám, Vágkirályfa, Taksony és Vághosszúfalu. Igaz, vannak rosszabb helyzetben levő területek is. Ezzekkel az adatokal a Komáromi, de leginkább az Újvári járában a középmezőnyben végeztünk volna. Öröm az ürömben, hogy a fiatalok száma 2003-ban és 2007 első napján is hasonló volt (499/500). Ez csak Vágfarkasdnak (533/536), Tornócnak (428/445) és Zsigárdnak (211/224) sikerült. A galántai járásban ez Alsóhatárnak, Pusztafödémesnek, Gánynak és Salgócskának sikerült. Ennek az a következménye, hogy jelentősen mérséklődött az öregedési index: csak 4 ponttal növekedett. Ugyanezt az eredményt érte el Sókszelőce és Vágfarkasd is. De Zsigárd és Tornóc még sikeresebb volt, mert minkét helyen csökkent ez az index 4, illetve 8 ponttal. A nagy vesztesek Vágsellye (+28) és Vághosszúfalu (+54). Mindamellett Vágsellye – Sókszelőce után – a járás második legfiatalabb települése volt, a maga 112 pontjával. Talán érdemes megjegyezni, hogy Vághosszúfalu 1999-ben állt azon a szinten, ahol most Pered, de azóta ők 244 pontnál tartanak. Ugyancsak pozitív jelenség, hogy a faluban alacsony, de kiegyensúlyozott a születések száma, és ez valamelyest biztonságot ad az óvodáknak és az iskoláknak. Az ellenpélda a szomszédos, kétezer lakosú Alsószeli, ahol 2003-ban 24 gyerek született, és ez csak néggyel maradt el a peredi születési számtól, de 2006-ban már csak 4 gyerek született. Ebből az adatsorból – bár fenntartásokkal – az szűrhető le, hogy azok a települések, amelyek bérlakások építésébe fogtak, valószínűleg ideiglenesen mérsékelték vagy megállították az öregedést. Ez leginkább a kistelepüléseknél látszik. Persze ezt a képet árnyalja a betelepülési hullám. Az is érdekes, hogy a roma populáció erős növekedése nem olyan látványos, mint ahogy azt gondoljuk. Példaként álljon itt Deáki, ahol 10 ponttal nőtt az öregedési index, és 353-ról 337-re csökkent a gyerekek száma. Jókán 16 pontos volt az index növekedése és a gyerekek száma három év alatt 47-tel, 682-re csökkent. Forrás:községi hivatal, SU SR
Kovács Zoltán 0 hozzászólás a cikkhez
 
Pár év múlva elköltözhet az óvoda
2008-02-17 21:10:00
önkormányzat
A februári ülésen a képviselők leginkább a falu 2008-as költségvetésével foglakoztak. Novák Veronika a pénzügyi bizottság döntéséről tájékoztatta a képviselőket. A sarokszámok a tavalyi költségvetésből indulnak ki. A bevételi oldal attól is függ, hogy sikeresek lesznek-e a pályázatok (pl. bérház, komposztáló). A költségvetés tartaléka 4.5 millió korona. Elmondta, hogy az iskolák költségvetésének összeállítása volt a legnagyobb feladat, mert az igazgatók elég nagy igényeket állítottak, és így az iskolákra szánt péztartalék kimerült volna. Az iskolák az állami normatív támogatás 95 %-át fordíthatják bérfejlesztésre. Az étkezde tetőszerkezetének felújítására 590 ezer koronát szánnak, de ebben benne van az iskola és az étkezde rácsatlakoztatása a szennyvízcsatornára. Az iskola szeretné felújítani a sportpályáját is, lehetőleg műfüvesre, de erre a költségvetésben nincs pénzforrás, ezért az iskola pályázaton próbál pénzt szerezni. A projekt költségét az önkormányzat fizetné ki. Az étkezde új mosogatógépet kap. A „sport“ a tavalyihoz képest valamivel nagyobb összeget kap, mert egy új masszőrt vettek fel. A Zárdával csak júniusig számol a költségvetés, ezután „tartaléklángon“ fog működni. Az evangélikus imaház tetőfelújítására 200 ezer koronát hagytak jóvá. A pénzügyi bizottság úgy döntött, hogy az óvodák felújítására nem ad pénzt, mivel a befektetések ellenére nem csökkent az energiafogyasztás, és nincsenek meggyőződve arról – az épület rossz adottsága miat – , hogy további felújítások után ez csökkenne. Ezért a bizottság a képviselőknek megfontolásra ajánlja, hogy az öreg óvoda vagy iskola felújítása után, a faluközpontba helyezzék át az óvodákat. A másik előnye az lenne, hogy így az óvoda konyhájára már nem lenne szükség. Fontos megjegyezni, hogy uniós pénzt erre nem kérhetünk, mert a feltételeket úgy szabták meg, hogy 200 gyerek alatti intézményre nem lehet pályázni. A képviselők többsége tartózkodással fogadta ezt az ötletet. A fő kifogások között volt, hogy az öreg épületeket át lehet-e alakítani a mostani igényekre, illetve az egyházzal sikerül-e olyan hosszútávú bérleti szerződést kötni, amelyet a későbbiekben nem támadhatnak meg, ezzel veszélyeztetve az óvodák működését. Felmerült, és ez a képviselőknek jobban tetszett, hogy ha már hozzákezdenek az iskolai étkezde rekonstrukciójához, akkor talán érdemes volna hozzáépíteni egy új pavilont és oda átvinni az óvodát, de döntés nem született, hogy melyik elképzelést támogatják. A kötségvetést egyhangúlag elfogadták. Folytatódott a Telek-tó körüli huzavona. A kunsági és a zsigárdi utcai érintettek nem fogadták el a kompromisszumos javaslatot. Az előbbiek újabb kérvényt nyújtottak be, hogy a jelenlétükben legyen megvitatva a kérdés, de nem jelentek meg. Az alpolgármester azt is elmondta, hogy a felkínált 100Sk/m2 helyett az érintettek csak 90 fillért hajlandóak fizetni. Ez a képviselőknek nem tetszett. (Az önkormányzatot törvény köti egy minimális összeghez, ez alatt nem adhat el területet.) A döntés egyértelmű: mivel nem sikerült megegyezni, valamennyi érintett április végéig az eredeti kerthatárokra húzódik vissza. A képviselők több kérvényt is megvitattak. Az egyik kérvényező a Kiserdő mellett, autómosónak készült területet szeretné megvenni. Ezt a területet az önkormányzat már két éve felkínálta eladásra, de sikertelenül. A rossz tapasztalat után a képviselők úgy döntöttek, hogy 250 ezer koronáért kínálják eladásra, és erre bárki jelentkezhet. Ui. A kisebbségi törvény értelmében azokon a településeken, ahol a kisebbség átlépi a 20 százalékot, a kisebbség nyelvén is lehet kérvényt beadni. Ezt azért írom le, mert sokszor nagyon nyakatekert szlovák nyelvű kérvények vannak, bár ezt valószínűleg az érintettek nem olvassák
Kovács Zoltán 1 hozzászólás a cikkhez
 
Egy csónakban evezünk
2008-02-04 19:47:39
kultúra
Ez a történet nem Peredről szól, de azt hiszem, hogy van pár hasonlóság, illetve lazán kapcsolódik a Csemadok körül kialakult vitához is. Ez a történet azért is érdekes, mert rámutat, hogy mivel járhat, ha a sznobizmusunk által vezérelt elképzelések és elvárások miatt elindítunk egy spirált, és így ellehetetlenítjük a falu intézményeit, majd közvetetten magát a települést is. Az írást a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség honlapjáról vettük át. Vághosszúfalu polgármestere, Izsóf Róbert: Az önkormányzat a megmaradásért Vághosszúfalun 1990-ben 10 évi szünet után újra megnyílt az 1.-4. osztályos magyar tannyelvű kisiskola, amelyben két tanteremben két-két évfolyammal folyik a tanítás. Vele párhuzamosan nyílt meg a szlovák tannyelvű kisiskola is. A magyar tannyelvű kisiskolának évente átlagban 27 tanulója volt egészen a 2005/2006-os tanévig. Ebben a tanévben a tanulók száma 16-ra csökkent. A 2006/2007-es tanévben már csak 9 tanulója lesz a kisiskolának és erre a tanévre már nincs beíratandó gyermek az első évfolyamba. Ha valami csoda nem történik, akkor ez lesz az iskola újkori történelmének utolsó tanéve. Megjegyzem, a szlovák tannyelvű kisiskolát már 2004-ben be kellett zárni, mivel a tanulók létszáma háromra csökkent. Az óvodát is jelenleg csak öt gyermek látogatja, nagy valószínűséggel szintén bezárásra kerül. Történik mindez annak ellenére, hogy a falu lakossága az elmúlt 15 év alatt (1991- 2006) ötven fővel gyarapodott. Vajon, meg tud-e maradni az itt élő magyar nemzeti kisebbség (jelenleg még többség), és meddig? Vagy esetleg beolvad a községgel együtt egy nagyobb „életképesebb“ közösségbe? Éppen ezért kétféle megmaradásról kell beszélnünk. Az egyik az önkormányzaton belül a nemzeti kisebbség (vagy többség) megmaradása a másik magának a községi önkormányzatnak, illetve a községnek a megmaradása, amely különösen kis faluk esetében aktuális, hiszen minden gazdasági és adminisztrációs intézkedés úgy van „kitalálva“, hogy a kétezer lélekszám alatti falvak előbb utóbb közös közigazgatási egységeket alkotva társuljanak egymással, vagy a közeli városokhoz csatlakozzanak. Különösen nagy veszélyben vannak az 1000 lakos alatti falvak. Miközben napjainkban a község arculata a negatív folyamatok ellenére is még mindig pozitív képet mutat, (nemzetiségi összetétel, nyelvhasználat, iskolaválasztás tekintetében magyar községnek mondható) olyan tendenciákat figyelhetünk meg, amelyek akár 10-15 év távlatában is gyökeresen megváltoztathatják a falu nemzetiségi összetételét. A magyar és a szlovák lakosság a korösszetétel szempontjából teljesen eltérő, és azt láthatjuk, hogy a magyar anyanyelvű lakosság elöregedőben van, miközben a szlovák anyanyelvű fiatalok aránya már most is magasnak mondható. Az elöregedett lakosok 101 házban élnek ebből 93-ban magyarok és 8-ban szlovákok. Hosszúfalun ez a folyamat már érzékelhető. A legszembetűnőbben azon a tényen látható, hogy a községben a lakott házak csaknem 31%-át elöregedett magyarok lakják. Ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy a lakható házaknak csupán a 88 %-ban lakik valaki (41 lakatlan a 344-ből), akkor nyilvánvaló, hogy a közeljövőben a házak minimum 40%-ánál tulajdonoscsere fog bekövetkezni akár adásvétel, akár öröklés következtében. Nagyarányú bevándorlás várható a községben, melynek jelei már napjainkban is tapasztalhatók. A község telkeinek és házainak jelentős része már ma is kiárusítás alatt van. Napjainkban már egyre több idegen szerzett és szerez ingatlant - telket, vagy házat a községben. Többségükben újgazdagok. Ezek az emberek csak statisztikailag gyarapítják a község lakosainak számát. Valójában nem tagjai a közösségnek. Csak itt alszanak. Reggel a garázsban beülnek autóikba a kapu-automata nyit és zár, ők pedig elrobognak. Este ugyanígy érkeznek. Még a szomszédjuknak se mondják, hogy jó reggelt, jó estét szomszéd, megyünk vagy jövünk. Gyermekeik nem itt járnak óvodába, iskolába, mert nekik nem jó a falusi óvoda, iskola. Ezzel morálisan és anyagilag is ellehetetlenítik a helyi községi intézményeket. Sokan a helybeliek közül is követik példájukat, mert azt hiszik, hogy egy városi iskola az „menőbb” mint a helybeli. (Nagyon nagy tisztelet a kivételeknek). Mivel az intézmények finanszírozása a gyermekek számából indul ki, egy kisközség képtelen fenntartani olyan iskolát ahol 4-5 gyermek van. Ugyanez a helyzet az óvodával is. Előbb-utóbb kénytelen bezárni. Hasonló helyzet alakulhat ki az egyházközösségben is, és a többi intézményben, mint például a könyvtár, a kultúrház, a sportegyesület. De a vállakozások sincsenek kedvezőbb helyzetben, hiszen ezek az emberek még a napi bevásárlásaikat sem a községben bonyolítják, jelentősen szűkítve ezzel az amúgy is alacsony kapacitású helyi piacot. Egyszóval a kisközség kénytelen leépíteni minden olyan intézményét, amely őt községgé teszi. Ha azt mondjuk, elsődleges célunk az lesz, hogy megőrizzük a község nemzetiségi összetételét, meg kell mondanunk, hogy ezt hogyan lehet megoldani. Sajnos jelenleg nincs olyan törvényileg szabályozott háttér, amely ezt valamilyen módon biztosítaná. Nem lehet anyagilag motiválni csak magyar szülőket, hogy szüljenek több magyar gyereket. Nem lehet a községnek beleszólása abba, hogy a községben telket, lakást vásárlóknak 80%-ban magyarnak kell lennie. Nem lehet kötelezni a lakosokat, hogy a gyermekek 80%-át magyar iskolákba járassák. A törvényes háttér nélkül viszont minden próbálkozás - legyen az beiratkozási csomag, szülői szövetségnek nyújtott pályázati támogatás - csak pillanatnyi megoldás. Hosszabb távon nem lesznek alkalmasak a magyar iskolák diáklétszámának emeléséhez, mert még a megfelelő jellegű publicitást sem kapják meg, amire pedig ugyancsak szükség lenne. Ha az elsődleges szempont magának a községnek a megmaradása, akkor megtehetjük azt, hogy bérlakásokat építünk, telkeket adunk el házak építésére, anyagilak motiváljuk a gyermekvállalást, de szinte biztos, hogy minden ilyen intézkedéssel felgyorsítjuk a természetes asszimilációt, ami így már nem biztos, hogy megint természetes lesz. Az elmondottak alapján megállapíthatjuk, mennyire fontos lenne feltárni a természetes asszimiláció mozgatórúgóit, elemeit (akár községenként is), hogy rádöbbentsük a közélet (de főleg a nagypolitika) szereplőit, hogy a pozitív diszkrimináció, mint a természetes asszimiláció elleni védekezés egyik formája, elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük nyelvi, kulturális és egyéb emberi értékeinket, egyszóval hogy megmaradhassunk. A pozitív diszkriminációnak, pedig állami (de lehethogy EU-s) szinten kell megfogalmazódnia, legjobb lenne törvényekben, mert egy kisközség a maga eszközeivel csak nagyon keveset tud tenni. U.I.: Az idei tanévben, sem iskola, sem az óvoda már nem nyitotta ki a kapuit.
SZMPSZ - www.szmpsz.sk 1 hozzászólás a cikkhez
 
Jurás Lívia, az alapszervezet elnöke:“Az egyik szemem sír, a másik nevet“
2008-01-23 14:52:51
kultúra
Tavaly az évzáró közgyűlésre január 27-én került sor. A közel ötszáz tagot számláló tagságból 115 tag vett részt a közgyűlésen. A közgyűlés 21 tagú vezetőséget választott és az év folyamán 12 alkalommal ülésezett. Az évzáró közgyűlésen megvitatott és jóváhagyott 11 pontból álló munkatervünket az augusztus szeptember hónapra tervezett kirándulás kivételével, teljesítettük, illetve volt olyan rendezvényünk is amely a munkatervünkbe nem került bele, de megvalósítottuk. ...a cikk folytatódik>>>
Jurás Lívia 23 hozzászólás a cikkhez
 
Borsányi Gyula, a sportklub elnöke: 'Nem hagyom el a süllyedő hajót'
2008-01-21 10:46:57
sport
Az "A" csapatunk a tavaszi bajnoki évad befejeztével az előkelő 2. helyen végzett, amikor lehetőségük volt arra, hogy megszerezzük a bajnoki címet. Mivel kevés vállalkozó állt mögöttünk és a legerősebb, akinek rendíthetetlen érdeme volt abban, hogy a csapatunk felkerült a 4. ligába elállt a támogatástól, így kénytelenek voltunk elbúcsúzni a tehetséges játékosainktól. Ezek után következett a nyári felkészülés és a csapat konszolidálása, amely nem sikerült az elképzeléseink szerint. Játékos állományunk majdnem változatlan formában maradt, mégis az eredmények elmaradtak. A mérkőzéseken hiányzott a küzdeni akarás, a lendület, a győzelem utáni vágy, és a vége felé már erőnléti problémák is voltak. A bajnoki idény második felében kénytelenek voltunk edzőcseréhez folyamodni, de eredmény nélkül, mert a játékosok továbbra is lendület és szív nélkül játszottak. Az idényt az utolsó ellőti helyen fejeztük be. Megvallom őszintén, magam sem tudom hogyan tovább. Sikeres évadhoz a legjobb orvosság a vállalkozók összefogása és a maximális anyagi támogatás lenne, de ez sajnos hiányzik a településünkön. A szezon végeztével egybehívtam a széleskörű vezetőséget és a támogatókat, és felajánlottam a lemondásomat. Hosszas tárgyalás után olyan megegyezésre jutottunk, hogy még az évadot befejezem, de aztán elbúcsúzom az elnöki funkciótól. A vállalkozók nagyobb támogatást igértek erre az évre és így gond nélkül átvészeljük a tavaszi fordulót. Természetesen magánszemélyként is támogatni fogom a labdarúgó szakosztályunkat, és mint polgármester mindent megteszek annak érdekében, hogy a költségvetésből évente 400 ezer koronát elkülönítsünk a sportklub részére. Higgyék el nekem, ez így nagyon nehéz, éppen ezért nem hagyom el a süllyedő hajót, nehogy valaki majd felrójja ezt nekem. Bízom benne, hogy fél év alatt talpra áll a csapatunk, és emelt fővel átadhatom a helyemet a sportklub élén az utódomnak. Lehetőségünk volt pénzforráshoz jutni a szilveszteri mulatságon, amit elutasítottunk magunktól. A novemberi ominózus gyűlésen minden jelenlévőt megkértem a szilveszteri mulatság propagálására. Az eredmény lesúlytó volt. Sem egy játékos, sem egy vezetőségi tag nem vett részt a mulatságon. Kivétel voltam én, az alelnök, a titkár és pár vezető, akik segítettek a bál megszervezésében.Ennek következtében a bálon 55 ember volt, így a 50 000Sk-ás nyereség helyett, nullszaldón zártunk. Örömünkre a "B"csapatunk a bajnoki évad őszi felében az 1. helyen végzett. Vankó Gyula védencei szép és eredményes támadójátékkal kedveskedtek a szurkolóknak és a vezetőségnek egyaránt. Gratulálok a csapat edzőjének és a játékosoknak a sikeres eredményhez, és meg vagyok győződve arról, hogy ez a lendület és a szerencse nem hadja el őket, és a táblázat állása a tavaszi idény befejeztével is változatlan marad. Az ifjúsági csapatunk nagyon tehetséges gyerekekből áll.A fiúk testileg és szellemileg is beértek, így méltó tagjai lehetnek majd a felnőtt csapatainknak. Mindig erre vártunk, hogy községünkben is kialakuljon egy utánpótlás, amely most valóra vált, csak időre és türelemre volt szükség. Az őszi bajnoki felkészüléstől ifj.Tóth Géza irányítja a csapatunkat, aki meggyőződésem szerint kamatoztatni fogja tapasztalatait, jó edző és vezető válik belőle a sportklub javára. Az öregfiúk csapata, igaz fiatalabb felállásban, testvérvárosunkba, Tabra látogatott, és tetszetős játékkal legyőzték a vetélytársukat, amire nagyon régen nem volt példa. Hála a jó Istennek, a kölyökcsapatuk is nagyon jó kezekben van. A vezetőtandem, Varga Zoltán és Szabó Bertalan, a tudásukkal, tapasztalatukkal és teljesítményükkel járulnak hozzá gyermekeink neveléséhez, hogy később értékes, jó minőségű és tehetséges játékosok váljanak belőlük. Befejezésül engedjék meg, hogy egy perces néma csenddel és felállással tisztelegjünk a tavalyi évben elhunyt sportkedvelő ismerőseink, barátaink előtt, akik a következők:Varga Lipót, Tyúkos Sándor, Barczi Dénes, Laczkó János, Szabó Endre. ( A szöveg rövidített, de a tartalma nem változott.)
Kovács Zoltán 0 hozzászólás a cikkhez
 
Ez évi prioritások: kultúrház, járdák, öreg óvoda
2008-01-21 10:42:11
önkormányzat
Január közepén újra összeült a falu önkormányzata. Legelőször a környezetvédelmi, építkezési és lakásgazdálkodási bizottság határozatát tárgyalták meg. A bizottság még január elején járt a Telek-tónál és hosszú tanácskozás után határozatot hozott, miképpen képzeli el a kertek rendezését. Úgy néz ki, hogy pont kerülhet erre a hosszantartó ügy végére. Kovács Sándor, a bizottság elnöke elmondta, hogy viták előzték meg a döntést, de kompromisszumos határozat született. Ennek értelmében a kertek végei egy vonalba kell hogy kerüljenek. Szinte valamennyi kérelmező megvehet egy bizonyos részt az elfoglalt területből, de ha jól tudom, nincs olyan eset, hogy az egészet. Az volt a cél, hogy a tavat körbe lehessen járni, de azok a területek, amelyekre nincs szüksége a falunak, eladásra lesznek felkínálva. Ez érvényes a Zsigárdi utcára, illetve a Kunságra is. Kovács Lászlótól a falu megveszi az illegálisan felépített épületet. Rácz Zsolt esetetében évenként megújuló bérleti szerződést javasoltak, amelynek feltétele, hogy a szennyezés megszűnjön. Ha ezt megszegi, a szerződést nem lehet meghosszabbítani. A képviselők hosszan tanácskoztak a lehetőségekről, mivel ez befolyásolhatja, hogy miként oldják meg többi tó sorsát. Végül, Barczi István javaslatára kisebb módosítást fogattak el a területrendezésben, így a kunsági kérelmezők valamivel nagyobb területhez juthatnak, mint az a tervezetben szerepelt. A falu 100 Sk/m2 –ért kínálja a területet. A képviselő- testület több határozatot fogadott el a bérházzal kapcsolatban. Kiderült, hogy lezárult az épület kivitelezésre kiírt pályázat. A Bautech vállalat egyedüliként adta be 23 400 000 koronás ajánlatát. A végső megegyezéskor ez az összeg 300 ezerrel megnőtt, de ebben szerepel az öreg épület lebontása, majd az átadáskor a környék rendezése is ( zárt udvarú épület). A közművesítés további 1 600 000 Sk-ba fog kerülni. A polgármester tájékoztatta a képviselőket, hogy idén milyen projektekre szeretnének forrást szerezni. A felsoroltak között volt az öreg óvoda épülete is. Ebben az esetben egy projektokkal foglalkozó társaság kereste meg az önkormányzatot, hogy lehetőség lenne a felújításra. Az épület az egyház tulajdonában van, ezért még tárgyalásokra lesz szükség, hogy a falu bérbevehesse az életveszélyes épületet. További célként megjelölt objektum volt a kultúrház és környékének a rendezése, a járdák rendbetétele, az óvoda és a napköziotthon végső rekonstrukciója, illetve szabadtéri színpad építése. Mészáros Endre felhívta rá a figyelmet, hogy a megváltozott politikai légkörben értelmetlen sok pályázatot beadni, mert mindet visszadobhatják, inkább csak néhányra koncentráljanak. Miután a testület elfogadta ezt az érvelést, hosszan tanácskozott, melyik cél kapjon előnyt. Az óvoda azért esett ki, mert itt a falu önerőből már részben elvégzett bizonyos felújításokat és ezt folytatni kívánják. (A napköziről nem volt szó.) A kultúrház felújításában gyorsan megegyeztek, mert az épület energiafogyasztása igen magas, ezért ez gyorsan megtérülő befektetés lenne. Ebben ez esetben csak az volt a kérdés, hogy maradjon-e a lapos tető, de erről később döntenek. Ha lehetőség adódna rá, a kultúrház környéke is megújulna, előreláthatólag Imrich Pleidel tervei alapján. ( A sellyei és az újvári sátálóutca tervezője.) A járdák felújítására pedig égető szükség van. A megyei „parlament“ döntése értelmében a peredi nyugdíjasotthon 600 ezer koronával kisebb támogatást kap az idén, és ez súlyosan érinti az ott lakó 18 személyt. A kiesés mértékét jól szemlélteti, hogy az idősek otthonára tavaly elköltött pénz 1 900 000 korona volt. A falu kénytelen ezt a kiesést drasztikus áremeléssel ellensúlyozni. Az összköltség az eddigi közel 5000 Sk-val szemben, akár 7500 koronára is rúghat egy személy esetében. Mindezek ellenére, legalábbis a képviselők állításai szerint, a peredi intézmény még az olcsóbbak közé tartozik. Több idősebb peredi lakost is érint az a határozat, hogy az otthonban készített ebéd ára megemelkedik 10 koronával.
Kovács Zoltán 0 hozzászólás a cikkhez
 
Telektó PT-évzáró
2008-01-09 20:39:14
más
A Telektó Polgári Társulás megtartotta első évzáróját és ezzel lezárta az úgynevezett próbaévet. Az eseményen a vártnál kisebb taglétszámon kívül megjelent Jurás Gábor alpolgármester is. A társulás elnöke, Herencsár Zsolt beszámolt az elmúlt évről. Kiemelte a községháza támogatását. Sajnálatát fejezte ki, hogy a horgászok többsége csak haszonélvezője volt a tónak, mert nem vettek részt a brigádokon. Beszámolt arról is, hogy nyáron a vadászszövetség is megkereste a társulást, amikor fennállt annak veszélye, hogy kiszárad a Fekete-ér, és közösen megoldották a problémát. Végül megköszönte a szponzorok, elsősorban a Bautech támogatását. A továbbiakban Lelovics Tamás projektoron vetített fényképekkel szemléltette a tó átváltozását. Beszámolt a brigádokról, a majálisról és a gyereknapról. A haltelepítésről készült képeknél elmondta, hogy 10 ezer pontyot, ezer süllőt, 100 ezer apró busát és 180 nagy busát engedtek a tóba. A résztvevők a nyári halpusztulásról is láthattak képeket. Ez a Cigánytelektó ki nem mélyített részén volt, amikor 30-40 busa és csuka pusztult el. Ekkor a vízbe több porlasztócsövet („magyarul“: tryska) helyeztek és a víz spriccelésével látták el oxigénnel a tavat. Zuzana Szarková pénztáros elmondta, hogy 36 000 Sk bevételük volt a tagsági díjból és 50 000 Sk a horgászengedélyek kiadásából. Kiállítottak 9 vendégjegyet, ebből 900 korona jött be. A szponzorok 150 ezer koronával támogatták a társulást. További bevétel volt a majális (8300 Sk) és a gyereknap (13 000Sk). A legnagyobb támogató a községháza volt 235 ezer koronával, ebből 35 ezer a telkek kimérésére ment el. Ami a kiadásokat illeti, kicsit belekeveredtem de annyi biztos, hogy a kotrás 180 ezer koronába került. Ezt a falu költségvetéséből fedezték. A megmaradt 20 ezer koronát egy projektre használták fel. A szponzoroktól befolyt pénzeket is a tó mélyítésére fordították, a haltelepítést pedig a horgászengedélyekből oldották meg. Jurás Gábor reményét felyezte ki, hogy továbbra is jó lesz az együttműködés a társulás és a község között. Kérte a társulást, most nyújtsa be a jövő évre szóló kérvényeit, mert most készül a költségvetés. Elmondta, hogy a közeljövőben összeül egy komisszió, amely csak a Telektóval és a körülötte elterülő telkekkel fog foglalkozni. Mivel a vetítéskor olyan képeket is láthattunk, amelyeken szemétdombok voltak, illetve az óvoda udvarát ellepte a gyom, ezekre is reagált. Elmondta, hogy az önkormányzat hiába hoz határozatokat és helyez kilátásba büntetéseket, amíg 3700 emberből 3500-at nem érdekel a természetvédelem, nehezen tudják ezt megoldani. A társulás még novemberben döntött az ez évi működési rendjéről. Néhány fontosabb pont a határozatból: A tagsági díj 300 Sk, a horgászengedély 500 Sk. A gyerekek 15 éves korig fele összeget fizetnek. Új, felnőtt tagok plusz 500 Sk-t fizetnek a horgászengedélyért, a gyerekekre ez nem vonatkozik. Felnőtt, horgászengedéllyel rendelkező tag köteles a brigádokon ledolgozni 10 órát, különben minden le nem dolgozott óráért 50 koronát fizet. A horgász heti 2 nemes halat vihet el magával, évente max. 20 darabot. A kárászból bármilyen mennyiség elvihető. Három egész évben védett hal van: a compó, a koi ponty és a csíkhal. fényképek a fotogalériában...
Kovács Zoltán 1 hozzászólás a cikkhez
 
Szemét dolog
2008-01-08 22:29:19
más
Nem tudom, hogy előfordult-e már, illetve mennyire gyakori, hogy választási ciklusban változtatnak a bizottságokon, de múlt év májusában rendkívüli módon bővült a környezetvédelmi komisszió. Mindez azért történt, mert Lelovics Tamás lényegében egyszemélyes szemétkommandót indított, ezenkívül tagja a Telektó PT-nak is. Volt értelme belépni a komisszióba? Eddig sok értelme nem volt, mert csak egyszer ült össze, akkor is a szélerőművekről beszéltünk. Másra számítottam, azt hittem, valamit elkezdünk. Szerintem a komisszió nem működik jól, nagyon furcsa, hogy a vadászoktól és az egykori szövetkezetből senki sincs a bizottságban, pedig a határ védelme őket is érinti. Hogyan vélekedsz a vadászokról és a horgászszövetségről? Csak Zsigárdon van horgászszövetség és körülbelül 70 peredi tagja van. Elszomorító, hogy nagy többségük nem támogat minket, jó ha húszan állnak mellettünk, sőt vannak, akik bírálnak. A faluban lehetne 5 halastó is, mégis a horgászok teljesen közönyösek. Elmondhatom, mert én is tagjuk voltam, hogy Zsigárdon 6 év alatt kevesebb munkát végeztünk el, mint itt egy év alatt. Úgy érzem, hogy a vadászok sem tesznek meg mindent a határért és a környezetvédelemért. A falu vezetése hogyan viszonyul a környezetvédelemhez? Szerintem itt is vannak tartalékok. Előbb a Telektó PT évzáróján levetítettünk pár képet, és lehetett látni, milyen rossz állapotok uralkodnak a tavak környékén, de akár a játszótéren is. Szélmalomharcot vívsz a természet védelmében, és ennek következtében több embert is feljelentettél. Járt ez valamilyen következménnyel? Eddig négy embert jelentettem fel és a végeredmény az volt, hogy az egyiket behívták a községházára, ahol aláírattak vele egy papírt, hogy többet ilyet nem tesz. Pénzbüntetést nem kapott. A következő három embert, mivel nem a peredi határban szemeteltek, más hivatalnak jelentettem, de sajnos a szemét még fél év elteltével is a határban van, mert a hivatalok nem lépnek az ügyben. Csalódást tud okozni, hogy az ember, néha többedmagával is, motorkerékpáron üldözi az elkövetőket, végül a hivatalok nem cselekszenek. Kinek a dolga lenne eltávolítani a szemetet? Ez nehéz kérdés. Elsősorban be kell bizonyítani, hogy kinek a tulajdona. Ha ez sikerül, akkor ki kell deríteni, hogy akinek a telkén van, annak nem származik-e haszna belőle, vagy nem tehet-e az egészről. A legtöbbször így is a falura marad a tisztítás, mert a tettes ismeretlen. (Természetesen mindannyiunk adójából.) Tervezted, hogy létrehozol egy társágot, és a szemetelőket megpróbáljátok elkapni a határban. Javasoltad már a bizottságban? Sajnos még nem volt lehetőségem rá, de a másik oldalon nem is tudom, ki merné rajtam kívül feljelenteni a tetteseket. Jó volna, ha az elkövetők neve megjelenne az újságban vagy a hirdetőtáblán. A Telek-tó Polgári Társulásban is aktívan részt veszel. Mit tartasz az elmúlt év eredményének és kudarcának? Sikernek tartom, amit elértünk a tavon. Csalódásként élem meg, hogy az emberek többsége nem vesz részt a munkákban. Napokig jelentjük a hangszórón, de pár tagon kívül más peredi nem jelenik meg. Sok lakos nem akarja visszaadni a jogtalanul elfoglalt területeket, ezért bármit csinálunk, mindent bírálnak. Zavarja őket a gyereknap, a sziget és lehetne folytatni a sort. Mekkora esélyt látsz arra, hogy idén visszakapjátok a jogtalanul használt területeket? Körülbelül 70 százalékos esélyt látok rá. Rosszabb a helyzet ott, ahol illegálisan felépített épületek is vannak, de ezek időzített bombák, mert nem tudjuk, hogy mire fogják használni tíz-húsz év múlva. Szerinted a többi tóval mi lesz? Valószínűleg idővel mindegyikkel majd foglalkoznak, de ehhez több emberre lenne szükség, vagy olyan személyre, aki állandóan ezzel foglalkozna, de legfőképpen új szemléletre. Sajnos még nem hallottam, hogy bármelyik tó környékén összefogtak volna az emberek és elkezdtek volna valamit. fényképek a fotogalériában...
Kovács Zoltán 3 hozzászólás a cikkhez
 
www.deltasound.sk
 
www.musicmax.sk
 
www.interkompakt.sk
 
www.vandadekor.sk
 
www.dt-digital.sk
 
obec Tešedíkovo - Pered falu, old.pered.info 1280*1024, ©TulokTeam, admin: