Üdvözöljük Pereden!
Pered község, a délszlovákiai Mátyusföldön helyezkedik el. Falunknak 3700 lakosa van,
ebből 82%-a magyar nemzetiségű és 18%-a szlovák. Falunk, Sellye járás fejlettebb falvai közé sorolható.
tovább>>
|
|
kontakt:
OÚ Tešedíkovo
Žiharecká 860
Tešedíkovo, 925 82
Tel: 031 7795412
tesedikovo@tesedikovo.sk
48° 6' 27.86"N
17° 50' 47.41"E
admin:
|
linkek:
edatbázis
|
Telektó polgári társulás:
telekto.tesedikovo.info
|
testvérvárosunk:
www.tab.hu
|
|
Sziasztok, F1-en vótunk!
|
|
Sziasztok!
Sokéves szokásunkhoz híven az idén is ellátogattunk a Forma1 Magyar Nagydíjra a Hungaroringre.
Tudom sokan nem értik hogy mi a francnak kell oda elmenni amikor a tv-ben sokkal többet lehet látni. Hát ez részben igaz is! Az hogy az ember mi tis lát az helyfüggő, pontosabban attól függ hogy hol is ül. Az idén megelégelve a sok porban ülést vagy pedig a lebukás veszélyét ugyanis a perediek mindenhol feltalálják magukat alapon szinte bárhová be lehet jutni a ringen! Elég a legolcsóbb jegy hogy a pályán legyél és irány a Gold vagy a Supergold tribün ahol 5000 forintért be lehet jutni, persze ez eléggé bizonytalan . Vannak jó és kevésbé jó tapasztalataink is! Na meg aztán nem is nagyon lehet hangosan szurkolni nehogy szemet szúrj valakinek ezért hát egy kicsit mélyebre nyúltun a pénztárcánkba és Club tribün jegyet váltottunk magunknak a célegyenesbe. Ehez a jegyhez az kell hogy rendelkezzünk magyar igazolvánnyal és kész! A hely fantasztikus, a pálya 75%-a szabad szemmel belátható na meg óriás kivetítőkön is figyelemmel követhető a verseny.
A boxutcában a kerékcserék szabadszemmel figyelemmel követhetők.
Hogy miért kell elmenni? A forma1 hangulata kevés sporthoz hasonlítható! Itt nincs :hülye bíró meg hogy rúgd le, uva anyád! Itt az ellenfél nem ellenség, nagyon jól megférnek egymás mellett a különböző csapatok szurkolótáborai! Fantasztikus a hangulat a pályán is meg a pályán kívül is! Nem hiányozhatnak a jó csajok:
Meg persze a jó kaják sem amit mi magunk készítünk. Grill,pástétom,zacskósleves a jednotából meg a mezei kenyér na meg a sör. Utána a pihenés a pályán persze edzés közben. Este buli Valinéninél a cukrázdában Szilasligeten. A tiszálkodás pedig vagy így: Vagy így: Az eredmény pedig amit annyira vártunk sajnos nem jött össze! Találkoztunk perediekkel is, meg tudtunk is párról hogy jönnek de ott nem találkoztunk velük. Jó vót no! Egyébként a Dzsungelban nézzük az európai futamokat Szőke Tomi jóvoltából AHOL MINDEN FORMA1 –ES rajongót szivesen látnánk! Talán a ringen is bulizhatnánk több peredivel a jövő évben! Szevasztok! |
Darázs Laci
|
2 hozzászólás a cikkhez
|
|
Felhőszakadás, kevés néző, de kitűnő hangulat
|
2008-08-12 14:12:00
|
kultúra
|
|
A Csemadok helyi alapszervezete már 5. alkalommal rendezte meg a népművészeti fesztivált, és 3.alkalommal a borfesztivált. Ahogy a Pátria rádió tudósítója fogalmazott, Mátyusföld egyik legjobb, legszínvonalasabb nyári rendezvényéről van szó. A borsátorban rekord mennyiségű (35 féle) fehér és vörösbor várta a kóstolókat. A nap végére szinte az összes palack ki is ürült. A nyugdíjasok és a Vöröskereszt tagjai egész délután finom házi készítésű kalácsokat és süteményeket árultak.
A kulturműsor elejét az ismétlődő eső elmosta. A peredi nyugdíjasok és a Mátyus Néptáncegyüttes lényegében csak önmaguk szórakoztatására léptek fel. Mindezek ellenére a rendezvénynek voltak nagyon sikeres részei is. A nemrég megalakult Peredi Férfi Daloskör, az Alba Regia Táncegyüttes, de legfőképp a nótaest fergeteges sikert hozott. Az est végén a kicsi, de lelkes közönség együtt nótázott a szereplőkkel, sőt, egyesek táncra is perdültek. Már-már családias hangulat alakult ki.
Valószínűleg a rossz idő miatt, az elmúlt évekhez képest jóval kevesebb néző volt a téren, és ennek egy kellemetlen következménye is van. Az alapszervezet nagy költségvetésű produkciókkal készült, de a rossz idő miatt a bevételek elmaradtak. A sikeres pályázatok ellenére, a rendezvény jó esetben is csak nullszaldósra sikeredett. |
Kovács Zoltán
|
1 hozzászólás a cikkhez
|
|
Az olimpiáról jelentjük
|
2008-08-05 19:39:00
|
kultúra
|
|
Mielőtt bárki rácsodálkozna, hogy súlyos milliókért megvásároltuk a közvetítési jogokat, most egy másik olimpiáról van szó, jobban mondva olimpiászról. Júliusban került sor a 49. Nemzetközi Matematikai Olimpiászra Madridban. A világ minden tájáról érkeztek matematikát kedvelő fiatalok. Az egyik közülük egy 17 éves peredi srác volt. Herencsár Albert, aki tavaly költözött Peredre, már évek óta sikeresen szerepel hasonló versenyen.
Az emberek többsége nem érez vonzalmat a matek iránt. Téged azonnal megfogott, illetve mi fogott meg benne?
Ez a vonzalom már régebben kezdődött. Amikor a sellyei alapiskolába jártam, 3. osztályos koromban mondták az iskolában, hogy lesz egy Zrínyi Ilona nevű matekverseny. Erre a versenyre elkezdtem az apummal készülni. Nem vártunk jó eredményt, de végülis kiderült, hogy Szlovákiában én lettem az első. Ettől a pillanattól kezdve komolyabban elkezdtem foglalkozni a matekkal. A Zrínyi Ilona verseny egy nemzetközi matekverseny, Magyarországon, Szlovákiában, Romániában, Ukrajnában és Szerbiában oldják a feladatokat a magyar gyerekek.
Milyen más tantárgyak érdekelnek és melyek nem?
Érdekel még az informatika és a fizika. A humán tantárgyakat nem kedvelem annyira.
Már gondolkodtál azon, hogy milyen iskolát és szakot választasz?
A gimnáziumban ez lesz az utolsó évem. A jövőben informatikával, programozással szeretnék foglalkozni. Még nem tudom pontosan hova, de talán Pozsonyba a Komenský -re szeretnék járni.
Mi volt a legjobb helyezésed?
A tavalyi év elég jó volt, mert első lettem a matek, afizika és az informatika olimpiász kerületi fordulóján. A Zrínyin is elég jól szerepeltem 1. vagy 2. voltam, egyszer a 3. hely jött össze. Nagyon csalódott még szerencsére nem voltam, próbálok higgadt maradni, inkább arra gondolok, hogy legközelebb majd jobb lesz. Idén pedig sikerült kijutnom a nemzetközi matek olimpiászra Madridba.
Hogyan kerültél be a csapatba?
Ez a verseny július 14-től 22-ig tartott, és 99 országból kb. 550 versenyző volt ott.
Szlovákiából hatan mentünk. Következőképp történt a kiválasztás: A matek olimpiász kerületi fordulóján elért pontszám alapján meghívtak kb. 40 diákot az országos fordulóra. Az országos forduló első 18 helyezettjét meghívták egy válogató körre. Ez a válogató kör egy hétig tartott, minden nap versenyeztünk. A végeredmény alapján eldöntötték, hogy ki fog menni a nemzetközi és a közép-európai matek olimpiászra. Ezen a válogatón 5. lettem, és így bekerültem a hat fős csapatba. Madridban egyéniben versenyeztünk, de van egy lista az országok helyezéséről is. Itt középiskolások versenyeznek, a maximális életkor 20 év lehet. Az összes korosztály egy kategóriában versenyzett. Számomra a verseny nem sikerült annyira jól. Ha jól tudom, sajnos a 346. lettem. A verseny két napig tartott. A többi napot városnézéssel és más programokkal töltöttük.
A csapattagok milyen eredményt értek el?
Társaim Szlovákia minden pontjáról voltak, Pozsonytól Homonnáig (Humenné). A legjobb helyezés a 199. lett (bronz érmet kapott). A többiek 212. (bronz), 238. (ő is bronz)és 284. helyen végeztek. Egy csapattagot megelőztem, ő a 407. helyet szerezte meg. Érmet nem csak az első három helyezett kap, hanem a pontszám alapján határozzák meg.
Szabadidődben mivel foglalkozol? Láttam, hogy készítettél egy honlapot az osztályodnak.
Az osztálynak még régebben csináltam azt a weblapot, azóta már kicsit javultam. Van weboldalam is, azon pénzért kínálok weblapkészítést, de nincs sok időm a weblapokra. Legutóbb a pba honlapra csináltam valami javítást. A PHP és a MySQLhez is valamit értek. Tetszik a peredi weboldal, örülök, hogy van, és hogy működik. Gyakran szoktam nézegetni. Itt-ott gitározgatok is. Régebben gitárórákra jártam, de mostanában erre sincs időm. |
Kovács Zoltán
|
1 hozzászólás a cikkhez
|
|
Az ifi találkozó
|
2008-08-05 19:31:00
|
kultúra
|
|
Az ifjúsági találkozó egy évek óta tartó, mindig más községben megtartott jó hangulatú rendezvény, amelyen baráti csoportok a saját településük nevében versenyeznek. Az ifi találkozó igazi "őshazája" Negyed és Farkasd. Pár éve perediek is részt vesznek ezen a bulin. Két éve a Mészáros Annamária vezette csapat versenyez a falu színeiben. Elmondta, hogy tavaly Farkasdon nagyszabású volt a rendezvény, mert ott 10 csapat volt, ebből néhányan Magyarországról. Az ottani ifjúsági szervezet sikeresen pályázott, és ezért este sztárvendégek is felléptek. Idén Jókán rendezték meg, de csak hat csapattal. Maga a program is szerényebb volt, mert számottevő pénz nélkül, illetve elég későn kezdték el szervezni, de ahogy azt Amma elmondta, ez semmit sem vont le az értékéből A jókaikak saját maguk által kitalált játékokkal és versenyszámokkal készültek, este pedig helyi rockegyüttesek szórakoztatták a fiatalokat.
A peredi csapatot (Pered- ice) név szerint- a csapatkapitányon kívül- a következő személyek alkották: Bende Peti, Szutyányi Adrián, Mozoli Ági, Harsányi Roli és Zoli, Néma Tomi, Takács Noémi, Gáspár Ákos, Varga Erik. Annamária szerint a csapat igazi húzóembere Bende Peti volt, aki minden versenyben részt vett. Mindezek ellenére a csapat a tavalyi jó szereplés után, idén csak a negyedik helyet szerezte meg, amit a csapatkapitány nem is ért. Igaz, hogy a csapatok között csak egy-két pont különbség volt. Talán a sikertelenség oka az is, hogy a csapaton belül kevésbé sikerült megegyezni a sikeres stratégiáról. Persze mindenki a győzelemért harcolt, csak a saját igazával. A mieink legsikeresebb versenyszáma a tánc és az utolsó napi gastrofeszt volt, amikor omlettet kellett készíteni. Itt a kitűnő díszítésnek köszönhetően az elsők lettek. A csapatkapitány legkedvesebb versenyszáma az volt, amikor a csapattársat bekötött szemmel wc papírral kellett betekerni. Sajnos itt félreértés történt, mert Amma azt hitte, hogy múmiának kell betekerni, pedig csak az számított, hogy minél gyorsabban rátekerjék a papírt. A másik kedvelt pogram a hasoncsúszás volt. A cél az volt, hogy minél messzebbre csússzanak a versenyzők. Összetolták a tornatermi matracokat, letakarták fóliával, majd bekenték búzacsíra kivonattal. A folyadék jól csúszott, így nagy volt a buli.
Az ifi arra is jó volt, hogy új baráságok, kapcsolatok születtek, hiszen a csapat ezáltal jutott el Jókára. Remélhetőleg jövőre Pereden lesz az ifi találkozó, legalábbis ők ebben bíznak. Szeptemberben "Peredi ifi" néven szeretnének egy szervezetet létrehozni, és ha minden jól megy, pályázatok által pénzt szerezni a rendezvényre. |
Kovács Zoltán
|
0 hozzászólás a cikkhez
|
|
Amerikából jöttem
|
|
Szarka Tímea jó pár évvel ezelőtt elhagyta az országot, hogy szerencsét próbáljon a tengerentúlon. Számításai bejöttek, és egy sikeres időszakot mondhat maga után, de az USA vízumszabályai könyörtelenek, és így kénytelen volt hazajönni. E-mailben mesélte el, hogy milyennek látta ezt a kontinesnyi, több, mint 300 millió lakossal rendelkező országot.
Pontosan hány évvel ezelőtt mentél ki, és gondoltad, hogy ilyen hosszú ideig kint maradsz?
Pontosan 2001. április 30-án mentem ki, tehát már több, mint 7 éve. Akkor még nem gondoltam volna, hogy ilyen sokáig külföldön maradok. Mindenkitől úgy búcsúztam el, hogy pontosan egy év múlva találkozunk, hiszen az au-pair szerződésem csak 1 évre szólt. Mégis másképp történtek a dolgok.
Megtaláltad a számításaidat , illetve nehéz volt a beilleszkedés?
Megtaláltam a számításaimat, habár én nem utaztam Amerikába óriási elvárásokkal. Főképp az angol nyelv tökéletesítése és az utazás volt a célom, de közben persze minden másban is részem volt. A beilleszkedés talán csak abban volt nehéz, hogy már elég idős gyermekekre (7 és 12 éves) kellett vigyáznom. Az amerikai szokás szerint nevelték őket, így nehéz volt hozzászoknom az ő stílusukhoz.
Milyennek láttad Amerikát?
Az első benyomásom nagyon érdekes volt. Negatívan értékeltem az ottani gyermeknevelési stílust. Persze később megmutatkozott, hogy ez nem minden családnál egyformán rossz. Másik szempontból eleve pozitívan láttam az ottani világot. Olyannyira különböző népcsoportokból álló nemzetről van szó, ami engem lenyűgözött, mindamellett valamilyen szinten óriási individuális szabadságot is nyújtott.
Milyennek láttad az amerikaikat? Igazak azok a sztereotípiák, hogy nem ismerik a világot, kövérek stb.?
Hát ez egyike azoknak a kérdéseknek, amire nehéz egyértelmű választ adni. Én általában iskolázott körökben forogtam, főleg, hogy Amerika északnyugati részén van a legtöbb egyetem, így nem mondhatom, hogy az ottani emberekre jellemző lett volna az ignoráció, sőt! De mivel az egész ország olyan hatalmas, ezért óriási különbségek vannak a régiók között. Például a közép-USA-ban elhelyezkedő államokra ezek a sztereotípiák nagyon is érvényesek. Mindamellett nekem olyan tapasztalatom volt, hogy nagyon barátságosak és befogadóak. Amúgy meg az elhízást kórosnak nevezik, és sajnos az nagyon sokfele megtalálható.
Ha jól tudom, elvégeztél ott egy fősulit. Milyen volt, tényleg gyengébbek, mint az európaiak? A főiskola után mit dolgoztál?
Két fősulit végeztem. Először a Massachusetts Bay Community College-re, majd a Suffolk University-re jártam, ahol az itthoni II.fokú egyetemi végzettséggel egyenlő diplomát szereztem. Az az igazság, hogy az ottani alapiskolai és középiskolai oktatási szint valójában alacsonyabb és kisebb elvárású, mint az európai standard. Mivel sokat dolgoztam gyerekekkel, ez nyilvánvalóvá vált a számomra. De az egyetemi oktatásuk már nagyon más és magasabb szintű, mint Európában. Nehezen összehasonlítható az itteni iskolákkal, mert ott is nagyon sokat tanul az ember, de nem magol, hanem megtanul a maga módján gondolkodni és tanulni. A legnagyobb különbség a tanítási metódusban és hozzáállásban mutatkozik meg. Az órákra kötelező bejárni, és megkövetelik, hogy a diákok minden előadásra esszéket írjanak, valamint bekapcsolódjanak a vitákba. Amerikában az önállóságra törekednek, ezért a tanulók az átvett anyagot a saját szempontjukból adják vissza. Ez valóban hasznos a későbbiekben, amikor ezt az eljárást az ember a munkahelyén, saját szakterületén is érvényesíteni tudja.
A fősuli után Massachusetts államnak dolgoztam, mint hivatalnok és recepciós a Human Resources Divisionben, amit magyarra Emberi Erőforrások Hivatalának lehetne fordítani. Nagyon szerettem ott dolgozni, és úgy érzem, sokat nyertem és fejlődtem a munkatapasztalatok által.
Amikor hosszú idő után hazajöttél, gondolom kicsit másképp láttál minket. Mi az, ami amerikából nézve furcsa rajtunk?
Nem hinném, hogy bármi módon is furcsán láttam volna az itthoni embereket. Én megváltoztam belülről azáltal, amit ott tapasztaltam és amit az utazás által átéltem, de nem vártam el, hogy az emberek itthon is változzanak. Én itt nőttem fel, így mindig is tudtam, mire számíthatok, mikor hazatérek. Talán az egyik szembetűnő dolog, amitől ott elszoktam, az a babonaság. Ez itthon még most is elég gyakori.
Magyarokkal és szlovákokkal találkoztál?
Igen, voltak ott magyar és szlovák ismerőseim is. Volt akikkel összejártunk, volt akikkel csak a sulin keresztül találkoztam. De Bostonban van egy Boston Hungarians (azaz Bosztoni Magyarok) társulat, amely mindig rendez különböző kulturális összejöveteleket, megemlékezéseket, és ezekre néha eljártam. Az egyik legjobb barátnőm pedig egy kassai szlovák leány lett.
Ha jól tudom, Bostonban éltél. Milyennek láttad a várost?
Boston gyönyörű város, ezt bárki elmondhatja. Nem túlságosan nagy, így nem olyan nyüzsgő hely, mint például New York, de így is sokat tud nyújtani. Látványosságokban, érdekességekben bővelkedik és gazdag a kulturális élete. Nagyon jó volt ott lakni. A tömegközlekedés is nagyon jól működik, ezért nem szükséges, hogy autója legyen az embernek, mert még az óceánparton is van tömegközlekedés, így strandokra is eljárhattunk. Mondjuk a tél eléggé hideg és szeles szokott lenni. Talán ez az egyedüli hátránya, amit említhetek. De én személy szerint nagyon szeretem Bostont.
Természetesen a nagyobb városokban a kulturális élet is gazdagabb. New York egy nagyon érdekes és izgalmas hely, ahová mi is sokat eljártunk, de ha valaki irtózik a nagyváros zajától, akkor nem javasolnám ezt a várost. |
Kovács Zoltán
|
1 hozzászólás a cikkhez
|
|
Csak a peredi ember hiányzott
|
2008-06-16 10:09:00
|
kultúra
|
|
Mármint a hivatalos programokról. Már tavaly is világos volt, hogy az évek óta be nem tartott időpontok tönkreteszik a falunapot. Természetesen idén sem tartották be az időpontokat, és ahogy az várható volt, a templomban már minimálisra csökkent az érdeklődők száma. Az emlékkőnél Csáky Pál szinte csak a meghívott vendégeknek mondott beszédet. Érthető, hogy az emberek 90 százalékát csak az esti program érdekli, de azért a maradék érdeklődőt sem kéne lefaragni pár emberre. A kulturális bizottság évek óta amatőr módon állítja össze a programot, mintha a hivatalos részhez az egyszerű ember teljesen fölösleges lenne, elég ha a vendégek ott vannak. De ez így nem a falu napja! A falunap, ahogy a polgármester és Csáky is mondta, a közösségről, az összetartozásról, az őseinkről szól. Ez a falunapjainkból már kiveszett. Ma a falunap "az este kimegyek és jót iszunk "napja lett. Pedig voltak szép falunapjaink. Az első falunapon egyszerű, de mégis remek műsoron perediek szórakoztatták a peredieket, és bizony volt olyan is, hogy tele volt a templom. Ma csak egy a fontos: minél több kiöregedett sztárt hozni és két órára bombasztikus műsorral elkápráztatni a nézőket, oszt jó napot. Pedig ez veszélyes játék, mert egy idő után elfogynak a viszonylag olcsó, múltat idéző művészek. Ma a falunap nem a falu napja, csak egy késő délutáni matiné, esti mulatsággal "megfűszerezve". Itt az ideje, hogy a szervezők elgondolkodjanak azon, hogy miként lehetne visszaállítani a falunap megkopott színét. Ideje eldönteni, hogy a képviselők csak maguknak szerveznek egy vidám délelőttöt, vagy azért jó volna, ha pár peredi is részt venne rajta. Ideje lenne eldönteni, hogy falunapot vagy nyárnyitót akarunk.
A hivatalos eseményeken részt vett Csáky Pál az MKP elnöke, Bíró Ágnes és Szigeti László parlamenti képviselők, Jancsó István és Botka Ferenc megyei képviselők, Tab és Szímő küldöttsége, valamint a környező falvak küldöttei.
Borsányi Gyula ünnepi köszöntőjében megemlékezett a csatáról. Kiemelte, hogy a hősök és az őseink éppolyan emberek voltak, mint mi, hiszen sok gondjuk volt egymással: vitatkoztak, pereskedtek, és a fiatalok este zajongtak, amire az öregek panaszkodtak. De a közös célért, a szabadságért összefogtak, mert ők is tudták, hogy az Isten az élethez szabadságot is adott. A polgármester elmondta, hogy az embert három dolog győzheti le: a kishitűség, a félelem és a kétségbeesés. A falut mind a három dolog megkisértette, de mindig sikerült úrrá lenni rajtuk. Kijelentette, hogy ez a nap az összetartozás napja. Ragaszkodás a múltunkhoz, az örökségünkhöz. Hiszünk magunk és mások szabadságában, tiszteljük egymást, és ez visz minket előre.
Csáky Pál az emlékkőnél először az evangélikus hitközség tagjait köszöntötte és megköszönte, hogy együtt ünnepeljük közös keresztény és civilizációs értékeinket.
Beszédében a változó világról, a változó Európáról beszélt. Elmondta, hogy Kína és India rohamléptekkel fejlődik, tőlünk nyugatra sorra épülnek a mecsetek a muzulmán bevándorlóknak, mert az öreg kontinens munkaerő-hiánnyal küzd. Feltette a kérdést, hogy ezek után mit jelent számunkra az európai civilizáció, mert félő, hogy felpuhulnak az értékeink. Kijelentette, hogy a falunap és ez a hely kitünő alkalom arra, hogy elgondolgodjunk azon, mit keresünk Európa szívében. A magyarság, és azon belül is a felvidéki magyarság hol képzeli el a helyét a világban, milyen lehetőségeink és esélyeink vannak az új világban. Kiemelte, hogy a nemzetet nem lehet kockáztatni, és példaként az amerikai előválasztást hozta fel, ahol az éles harc után, a vesztes fél támogatásáról biztosította Obamát.
Emlékeztetett arra, hogy a történelem nem mese, állandóan itt van velünk. Bennünk élnek az őseink, az évszázadok tapasztalatai. Szükségünk van ezekre a támpontokra, hogy közösség legyünk. A szabad társadalomban ha valaki akar, akkor hozzá is tud járulni közössége fejlődéséhez. |
Kovács Zoltán
|
10 hozzászólás a cikkhez
|
|
Magánbefektetők új utcát nyitnának
|
2008-06-12 09:02:00
|
önkormányzat
|
|
A júniusi képviselő-testületi ülésen először a Telek-tó került szóba. Egyetlen lakos, Ladislav Kováč nem állította vissza az eredeti állapotokat. Az építésügyi komisszió pár napja kivonult a helyszínre azzal a céllal, hogy megállapodásra jussanak az ott álló illegális épülettel kapcsolatban. A komisszió elnöke, Kovács Sándor elmondta, hogy a tulajdonos arrogánsan viselkedett, a területre nem engedte be a tagokat. Az épületet nem hajlandó eladni, mert nem tudná elviselni, hogy a polgári társulás tagjai ott „szöszmötöljenek“, inkább saját kezűleg lebontja, de erre decemberig kért haladékot. A kerítést sem akarja visszaállítani, mert az állítása szerint ő jóhiszeműen vásárolta a most is használt telket. (Az alpolgármester szerint 70-130 cm szélességű területről van szó.) A képviselők határozottan kiálltak amellett, hogy nem engednek a zsarolásnak. Szerintük mindent megtettek, hogy megfelelően rendezzék ezt a kérdést, de a másik fél nem hajlandó a megállapodásra. Az ügyet az építésügyi hivatalhoz továbbították azzal kéréssel, hogy a lehető leghamarabb rendelje el az épület lebontását, valamint kötelezték a községi hivatalt, hogy az illegálisan használt területért kérjen bérleti díjat.
A Telektó PT két kérvényt nyújtott be. Az egyikben engedélyt kértek további kotrásra. (Ez a Cigány – telektó melletti részt érinti, max. másfél méterig.) A másik kérvényben kerti pavilon (altánok) építésére kértek engedélyt. A képviselők mindkét kérvényt jóváhagyták.
Az alpolgármester elmondta, hogy 3 építészt szólítottak meg, hogy milyen tetőszerkezetet tudnának elképzelni a kultúrházra, de csak egy nyújtott be javaslatot. Az egyik építész szerint lehetetlen beépíteni a tetőteret a nagy fesztávolságok miatt. Az épület statikája nem teszi lehetővé, hogy nagy beavatkozás nélkül ezt megoldják. Valószínűleg a beérkezett javaslat sem számolt az épület statikájával, egyszerű számítógépes modellezésről van szó. A képviselők csalódottan fogadták ezt a hírt, mert a cél az volt, hogy szebb látványt nyújtson az épület. Végül úgy döntöttek, ha bebizonyosodik, hogy az épület nem kaphat tetőt, akkor az építészekre bízzák az új homlokzatot. A polgármester arról tájékoztatta a képviselőket , hogy a Šivadopo árverése június 26-án lesz Pozsonyban. A kikiáltási ár 4,5 millió korona, de előtte letétbe kell helyezni 1,2 millió koronát. Legkevesebb 50 ezer koronával kell emelni a kikiáltási árat.
Lackó Anita és Lackó Andrea kérvényt nyújtott be 24 házból álló sorház építésére. A polgármester elmondta, hogy az infrastruktúra költségeit a befektetők állják, és a területrendezési terv szerint is ez egy beépíthető terület, ezért ha a hatóságok mindent rendben találnak, a falu csak tudomásul veheti ezt az igényt, de a törvények betartását szigorúan megkövetelik. A tervek szerint három szobás , 4 áras kertekkel rendelkező sorházakról van szó.
A képviselők 5000 koronával támogatják Szarka Xénia és Keszeg Cynthia táncvilágbajnokságon való részvételét.
A gyűlésen még szóba került, hogy a község hulladékgyűjtő tartályokat (papír, műanyag, üveg) állít fel a kunsági bérházaknál, és valahol a faluközpontban.
Tornyai Ferenc kérte, hogy a templom közelébe -valószínűleg a fűzfa alá- tegyenek egy hirdetőtáblát, hogy ne az templomajtón legyenek a gyászjelentések.
Száz Éva a kultúrházban tornázó lányok panaszát tolmácsolta, mivel pár héttel ezelőtt Borsányi Erzsébet szeptembertől kitiltotta őket az épületből. Egy-két felszólaló szerint ez azért volt, mert eső után, váltócipő nélkül akartak bemenni, és a bicikliket is bevitték az épületbe. A képviselők szerint ősszel a tornateremben folytathatják a tornát.
Kovács Sándor a kunsági munkásszállóra panaszkodott. Megszámolta, hogy 39 ember szállt fel a buszra, de csak 2 kuka van ott, és szerinte ez tarthatatlan állapot. Hivatalosan az épület még nincs is kolaudálva, és ezért senki sincs oda bejelentve. A képviselők szerint minél előbb fel kell lépni ez ellen, mert a község vállalkozóinak többsége betartja a helyi törvényeket és rendeleteket és nem szabad kivételeket tenni.
|
Kovács Zoltán
|
9 hozzászólás a cikkhez
|
|
Monitor 9- elkeserítő eredmények
|
|
Lassan véget ér az idei iskolai év, és ideje mérleget vonni, illetve megpróbálni választ kapni arra, hogy a falu alma matrjei milyen szinten állnak. Sajnos nem léteznek igazán pontos adatok és elemzések, amelyek alapján összehasonlíthatnánk az iskoláinkat, de a 4 éve tartó (2005- 2008), a kilencedikesek tudásszintjét mérő Monitor 9 segítségével tehetünk egy próbát. Az Állami Pedagógia Intézet honlapján megnézhetjük a szlovák nyelvből és matematikából elért eredményeket. Az adatsorból kiderül, hogy a magyar alapiskola a tavalyi évet leszámítva jobb eredményt ért el, mint a szlovák, de a különbségek nem szignifikánsak. Ha az iskoláinkat összehasonlítjuk Nyitra megye többi iskolájával, akkor kiderül, hogy az első 2 évben a szlovák alapiskola valamivel átlag alatti, a magyar suli átlagos eredményt ért el. Azonban az utóbbi két évben mind a két iskola már a gyengébbek közé tartozott. Az idei felmérés volt (eddig ) a mélypont, olyannyira, hogy a szlovák alapiskola matematikai felmérése hátulról a 16. lett a megye 234 iskolája között (!). Ez 37.4 százalékos eredményességet jelent. Elmodható, hogy mögötte lényegében már csak olyan szociálisan hátrányos iskolák végeztek, mint a két sókszelőcei vagy a szímői magyar alapiskola. A magyar iskola sem büszkélkedhet a matematikai felmérésen elért 41.3 százalékával, mert ez is nagyon alacsony érték. Ami a szlovák nyelv és irodalom felmérését illeti - összehasonlítva a többi magyar iskolával - a magyar suli már alulról súrolta az átlagot. ( Ha csak a járás iskoláit nézzük, akkor kitűnő eredmény született.) De a szlovák suli itt is katasztrofálisan teljesített. Hátulról a 6. hely.(!!) Érdekes, bár messzemenő következtetést nem lehet ebből levonni, hogy a magyar falvakban lévő szlovák iskolák szinte kivétel nélkül jóval átlag alatti eredményeket értek el szlovák nyelvből, mint a színtiszta szlovák iskolák. |
Kovács Zoltán
|
1 hozzászólás a cikkhez
|
|
A vérmedve esete a csángó asszonnyal
|
2008-06-02 20:19:00
|
kultúra
|
|
2008. május 30-án a Kulturális, Közösségi és Tájékoztató Központban Berecz András mesemondó és népdalénekes előadását láthattuk, hallhattuk. Két mesét és egy népdalt adott elő a maga lenyűgöző és utánozhatatlan stílusában. Aki itt volt, megtudhatta, hogyan járt túl a félelmetes vérmedve eszén a leleményes csángó asszony, aki – mint minden asszony – ha semmit nem tesz, akkor is hasznosat cselekszik. Két peredi borász jóvoltából némi jófajta bor mellett az előadás után még hosszasan elbeszélgettünk a mesemondóval. Reméljük, nem ez volt az utolsó alkalom, hogy Pereden szerepelt. |
Marosi Bianka
|
0 hozzászólás a cikkhez
|
|
Ismét aranyérmes a Peredi Nőikar
|
2008-05-27 18:30:00
|
kultúra
|
|
Énekkarunk további 20 kórussal mérte össze tudását a XIV. Kodály Napok keretében rendezett szlovákiai magyar felnőtt kórusok minősítő versenyén, amelyre 2008. május 24-én került sor a galántai Városi Művelődési Központban. Az egész nap zajló verseny után a kassai Csermely Kórus és a szepsi Vox Columbellae Kórus a Peredi Nőikarral adott koncertet a peredi római katolikus templomban szombat este 19:30-kor a már megszokott, jellemzően gyér közönség előtt. A koncert után a község és a CSEMADOK Helyi Alapszervezete jóvoltából a kórusok közös vacsorán vettek részt a kultúrházban. Vasárnap, május 25-én a zsűri szakmai értékelése után a Kodály Napok résztvevői megkoszorúzták a Kodály Zoltán emlékművet a galántai kastély parkjában, majd délután következett a gálaműsor, amelyen minden kórus egy, a zsűri által kiválasztott művet adott elő. Ezek után elérkezett a mindenki által kíváncsian várt eredményhirdetés, ahol nagy örömünkre a következőt hallhattuk: aranykoszorús minősítést és egy budafoki fesztiválra szóló meghívást kap a Peredi Nőikar. (megj.: Ennél magasabb – aranykoszorús minősítés a zsűri dícséretével – jutalomban a nagymegyeri Janiga József Zeneiskola Kamarakórusa, a kassai Csermely Kórus és a galántai Kodály Zoltán Daloskör részesült.)
Befejezésül álljon itt egy idézet Kertész Attila, a Pécsi Leánykar és a Pécsi Mecsek Kórus karnagyától, aki a verseny zsűritagjaként nőikarunkat értékelte:
„Hosszú évek óta követem a magas szintű tevékenységüket és amint már elhangzott, gratulálok Jónás Katalinnak, mert tényleg missziót teljesítenek, és éppen a misszió miatt hadd szólaljanak meg azok a művek, amelyeket ők meg tudnak szólaltatni, esetleg annak az árán is, hogy nincsenek már olyan létszámban. (…) Egy ilyen veretes műsor, amelyik Kocsárral kezdődik és három Kodály és egy Bartók mű van benne, ezekben rengeteg munka van és színvonalasan teszik. (…) Még egyszer szeretnénk megköszönni azt a missziót, amit Katiék végeznek, végezzék még nagyon sokáig jó egészségben és ilyen magas színvonalon, ahogy eddig is tették és gondolom, hogy ezután is fogják csinálni. Nagyon gratulálok!” |
Marosi Bianka
|
1 hozzászólás a cikkhez
|
|
|
|